Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 2. szám - A szabadalmi ügy és reformja

166 SZEMLE Azon alapból indulva ki, hogy a feltaláló joga kizáró jog, annak tartama határozott számú évekre szorittatik, s ezen elvet követve, sok állam a gyakorlás, két állam az engedélyezés rendszerét alkalmazza. Van egy harmadik nézet is, mely szerint a feltalálói jog az állam engedélyezte kizáró joghoz hasonló intézmény ; azonban a két utóbbi nézet közt alig van lényeges különbség és az eltérés csak onnan eredhetett, hogy a tulajdonjog elmélete e téren tartható nem volt. Különbözők az egyes országok az iránti határozmányai, hogy kinek és mire adassék a szabadalom. Némely kelyütt feltalálói és javítási szabadalmak vannak; Ausztriában feltalálási, javítási és felfedezési szabadalmak. Utóbbiak valaha ismert, de feledésbe ment elbánási módozatokra adatnak. A felfedezési szabadalom azonban ellenkezik a szabadalom természetével, mert ennek első feltétele a szabadalmazott tárgy újdonsága. A szabadalom adományozására nézve a különböző államokban különféle eljárás divik: 1. A bejelentési eljárás, melynél az adományozó hatóság nincs feljogosítva kutatni, vájjon a bejelentett tárgy új találmány-e. Ez a leghiányosabb rendszer, mert szerinte már rég ismert tárgyra is adható szabadalom, mi jogosulatlan egyedárúságra vezet. Ez áll fenn Ausztriában, Francziaországban, Belgiumban és Olaszországban. Ily eljárás hiányosságát csak fokozza a leírás titokban tartása. 2. A vizsgálati eljárás, melynél fogva az adományozó hatóság a feltalálás újdonságát, hasznosságát megvizsgálja és a vizsgálat eredménye szerint a szabadalmat megadja vagy megtagadja. Ezen eljárás Észak-Amerikában áll fenn. 3. A hirdetési eljárás, melynél fogva az adományozó hatóság a találmány tárgyát nyilvánosan közzéteszi, bárkinek is szabadságában állván a szabadalom kiadása ellen újdonság hiányából kifogással élni. A felszólalás alapos vagy nem alapos volta szerint történik azután intézkedés a szabadalom kiadása iránt. Ezen eljárás Angolországban divik. 4. A vegyes eljárás, mely a vizsgálati és hirdetési eljárások egyesítéséből áll. A találmány, újdonsága és hasznossága tekintetében, előzetesen megvizsgáltatik és ha az elővizsgálat annak szabadalomra érdemességét deriti ki, a hirdetési eljárás következik. Ezen rendszer Németországban van gyakorlatban. Az elövizsgálati eljárás fölötte költséges, mert az elővizsgálatot teljesítő szakértői tanácsot, hogy feladatának megfeleljen, elsőrendű szakemberekből kell alakítani, kiknek az egész technikai irodalmat és számos készüléket kell rendelkezésükre boesátani. A gyakorlat emberei közül vett szakértők ellen azon, Németországban is nyilvánult aggodalom forog fenn, hogy ezek saját iparukat féltvén, a csakugyan új találmánytól is megtagadni szeretik a szabadalmat. A tisztán hirdetési eljárás sokkal megfelelőbb, mert ha a találmány ellen a hirdetés daczára sem nyilvánul alapos kifogás, jogosan hihetni, hogy az csakugyan új. Ezen eljárás a mellett hogy olcsó, az iparos korok figyelmét ébren tartja a szakmájukban tett új felfedezések iránt.