Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)
1883/19 / 2. szám - A szabadalmi ügy és reformja
Buda pest, február hó l-jén. Alaptalan hir. A „Jogtudományi Közlöny" f. évi 4. számában a következő „Különféle" olvasható: „A bűnvádi eljárás javaslatának szerzője Csemegi Károly tudatta a ministerrel, hogy az enquete-ben nem vehet részt. Ezen visszalépést összeköttetésbe hozzák egyrészt az enquéte tagjainak a javaslat rendszere irányában tanúsított idegenkedésével, másrészt a kormánypárt némely vezérférfiainak a legilletékesebb helyen tett azon nyilatkozatával, hogy a bűnvádi eljárást más mint esküdtszéki alapon szervezhetönek nem tartják." E nyilván tendentiosus hirre a'következö válaszszal szolgálunk : Nem dicsekedhetünk oly éles szemmel, mint tisztelt laptársunk, hogy a még össze sem ült enquéte magatartását előre is felismerni képesek volnánk; nincs oly finom hallási érzékünk sem, mint a „Jogtudományi Közlönyének, mely a „legilletékesebb helyen" történő intim nyilatkozatokról is tájékozva van. Nem tudjuk tehát, hogy a nagyrészt Csemegi úr hozzájárulásával összeállított szaktanácskozmány valóban azon „idegenkedő" hangulatot fogja-e tanúsítani, a melyeket tisztelt laptársunk — óhajt; és nem tudjuk azt sem, kik azon névtelen „vezérférfiak", kik a legilletékesebb helyen az esküdtszék mellett nyilatkoztak volna. De azt már tudjuk, még pedig az egyedül illetékes Csemegi Károly úrtól, hogy lemondása sem az egyik sem a másik ténynyel — melyeknek hitelességét különben komolyan kétségbe vonjuk — semminemű összeköttetésben nincs. A szabadalmi ügy és reformja. A szabadalomügy oly intézmények kifolyása, melyek részben a középkorba vezethetők vissza, s annak felismeréséből eredt, hogy az ipar mily fontos tényező a nyerstermények értékesítésénél. Új iparágak teremtésére s a meglevők előmozdítására irányult a törekvés, minek eszközéül bizonyos kizárólagosság (privilégium) engedélyezése kínálkozott. Innen származnak a regálék (Bannrechte), czéhek és ipartestületek. Az ezen intézményekkel űzött visszaélés több helyütt ellenhatást szült s különösen Angliában heves harcz fejlődött a kormány és a parlament között, mely 1623-ban azzal végződött, hogy az eddig fennálló szabadalmak, melyek