Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 2. szám - A büntetőjog és eljárás új látkörei

148 t>R. MEIL FAUSZTIK 3-or a büntetés föhatása s eredménye a büntettek apasztása ; s jóllehet a tapasztalati tudományok ép ellenkezőleg arról győznek meg bennünket, hogy 1- ör a positiv psychologia szerint az erkölcsi szabadság merő metaphysicai illusio ; 2- or a bűntető anthropologia tényekkel bizonyítja, hogy a bűn­tettes nem normális ember, hanem sajátszerű osztályt képez, mely organicus és psychicai rendellenességeinél, abnormitásainál fogva a vad fajok felé való visszahajlási (atavismus) mutat, s melynél az igazság, az erkölcs, a becsület stb. fogalmai legfolebb embryonalis állapotban vannak meg ; 3- or a statistika adatai szerint a büntettek szaporodása vagy apadása egészen más tényezőktől függ, mint a törvényes bünteté­sektől : hogy, mondjuk, azért a büntetőjog, úgyis mint a társadalom által saját védelmében gyakorolt büntető hatalom, úgyis mint e ha­talom gyakorlását szabályozó tudományos elveknek összesége, bár több irányban reformra szorul mégis folyton létjoggal bir. I. Az erkölcsi szabadság tagadása és a büntetőjog. Midőn a positiv psychologia az erkölcsi szabadságot tagadja, nem tagadja egyúttal azt, a mit a tények kétségtelennek bizonyíta­nak : az ember értelmiségét és individualitását. Igaz ugyan, hogy min­den emberi cselekmény elhatározó okoknak szükségszerű s elkerül­hetlen eredménye ; de miután minden ember sajátszerű physikai és psychicai individualitással, jelleggel bir, mely által minden más em­bertől külömbözik, s a melynél fogva ö, a külső okok azonossága mellett is, ezen okok befolyására oly módon felel (reagál), mely tisztán az ö sajátja, tehát másképen, mint más emberek felelnének, reagálnának, sőt másképen, mint ö maga is más helyen és más idő­ben, különböző levén ekkor organismusának állapota : azért az em­ber cselekménye, mint organismusának jelzője és szükséges ered­ménye, az ö sajátját képezi. Érdekesek az ezt illustráló példák. Vegyünk két gépet, egy cséplő és egy varrógépet. Egyszer mozgásba hozatván, mindkettő egyenlő működést fejt ki, az egyik csépel, a másik varr. A moz­gató külerö elleni reactiójuk minden helyen és minden időben azo­nos. — Két, bár ugyanazon fajú növény, azonos körülmények kö­zött már nem egyformán fog fejlődni, és miért ? Mert amott a végső reactio csak a külokoktól függ, emitt a külokokhoz benső phy­siologiai okok járulnak; s e két rendbeli elemek, különböző lehet­vén combinatiójuk, a külső okok azonossága mellett is külömbözö

Next

/
Thumbnails
Contents