Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 2. szám - A büntetőjog és eljárás új látkörei

DR. HEIL FAUSZTIN A BÜNTETŐ JOG ÉS ELJÁRÁS ÚJ LÁTKÖREI 147 önállósággal bírnak, mégis együtt, közelebbi vagy távolabbi, közvetlen vagy közvetett, de mindig szerves összefüggésben álló egészet és egységet képeznek ; s hogy másodszor a büntetőjog emberi cselekményekkel foglalkozván, melyek kétségtelen jogi fontosságuknál fogva mindenesetre „jogi lényeknek" mondhatók, de melyek első sorban mégis „ténybeli lények" is, e tudománynak tárgya, köz- és gyúpontja végelemzésben mégis az ember. Azért a büntetőjognak mint tudománynak tökélye első sorban az ember körüli ismereteink tökélyétől függ; s ezen oknál fogva az anthropologia és a psychiatria a büntetőjognak — mely nemcsak Örökös homályban bolyongó és sötétben tapogatódzó speculatio, hanem positiv, szilárd alappal biró tudomány akar lenni — nélkülözhetlen elöföltétele, mindenesetre első rangú segédtudományai. Azért a büntető jogtudomány nem ignorálhatja, nem utasithatja el e tudományok eredményeit, vívmányait (talán csak azért, mert bizonyos, a tudományos fejlődés alsóbb fokain általánosan elfogadott s a szokás erejénél fogva közmeggyözödéssé vált nézetekkel ellentétben állanak) — hanem ellenkezőleg, azokat a büntetőjog és a társadalom érdekében kiaknázni, hasznosítani : ez a criminalistica nagy fontosságú feladata. Erre utal Ferri, midőn előttünk fekvő munkája bevezető soraiban ezeket mondja : „A mai büntető jogtudomány nem mellőzheti többé a természeti s a társadalmi tudományok új irányát. Ki hitte volna, hogy Laplace észleletei, a vadak országaiban tett felfedezési utazások, Camper, White, Blumenbach első tanulmányai az emberi koponya és csontváz méretein, Darwin kutatásai s Haeckel és más természettudósok embryologiai észleletei valaha a büntetőjogot fognák érdekelni ? A mai tudományos munkafelosztás mellett valóban nehéz a tudomány kűlömbözö, egymástól igen távol fekvő ágai között a lehető összefüggést előrelátni. És mégis, e csillagászati észleletek, amaz utazások, melyek a mai vad törzsökben a primitiv emberiség gyermekkorát tűntetik élénkbe, ama zoológiai és anthropologiai kutatások szülték első eszméjét és adták új meg új megerösitéseit a fejlődés azon általános törvényének, melyet mai nap már az egész tudományos világ ural, nem képezvén kivételt a morális és társadalmi tudományok sem, a melyekhez a büntetőjog is tartozik. Az előttünk fekvő munka czélja épen annak kifejtése, hogy jóllehet a büntetőjog eddigi sarkélvei között azon három postulatummal találkozunk, hogy 1- ör az ember erkölcsi szabadsággal bir, 2- or a bűntettes ugy érez s ugy gondolkodik, mint bármely más ember, 10+