Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/20 / 6. szám - Az okirathamisítás kérdéséhez. Második, befejező közlemény

451DR. HEIL FAUSZTIN szerződési viszony felbontására reábirassék, s ez által X.-nek kár okoztassék. Nem szenved kétséget, hogy e tényálladék alapján vádlott ellen a magyar btkv. alapján magánokirathamisitás miatt vádat emelni nem lehetne. A németországi első biró magánokirathamlsitást állapított meg a német btkv. 267. és 268. $-ai alapján. A birodalmi törvényszék az ítéletet megsemmisítette; de nem azon indokból, a melyből a magyar btkv. szerint a jelen esetben magánokirathamisításról a priori szó nem lehet (azért t. i., hogy e levelek jog vagy kötelezettség létezésére, megszüntetésére vagy megváltoztatására nem vonatkoznak, az azok kiállítója gyanánt kitüntetett személyre obligatorius viszonyt meg nem állapítanak), hanem, a kérdéses leveleknek magánokiratokként elismerése mellett, egészen más indokokból. Két föindokot kiemelhetek, mint olyat, mely — más irányban ugyan, — a magyar judicaturára is érdekkel birhat. Az egyik indok ez. Jóllehet a levélben emiitett ténykörülmények jogi jelentőséggel igenis bírnak, mert azoknak valódisága esetén a czég jogosítva lenne a közte s X. között fennálló szerződési viszonyt felbontani, — az első biró mégis tévedésben van, midőn azt hiszi, s arra fekteti Ítéletét, hogy e levelek valódiságuk esetén az azokban állított ténykörülmények valódisága mellett bizonyítékot képezhetnének. Mert e levelek valódiságuk esetében nem a mellett képeznének bizonyítékot, hogy e ténykörülmények valók, hanem csak a mellett, hogy írójuk a czímzettnek ily tartalmú közleményt tett. A levelek tehát az azokban említett ténykörülményekre vonatkozólag csak írásban adott, esküvel meg nem erősített magán tanúvallomás jelentőségével bírnának, mely bizonyítékot nem képez. A másik indok szerint: A kérdéses levelek alkalmasak ugyan jognak bizonyítására, a mennyiben ugyanis azok az X. sérelmére elkövetett becsületsértés vagy rágalmazás bebizonyítására alkalmasak, s valódiságuk esetén, a sértett felet a kiállító ellen illető inditványozási jog tekintetében is közvetlen bizonyítékot képeznének. »Es minthogy a btkv. 267. $-ának szövegezése nem szorítható pusztán a magán s jelesül a vagyonjog körébe tartozó jogok és jogviszonyokra, ellenkezőleg a közjogi s igy jelesül a büntetőjog körébe tartozó jogviszonyok szinte ide sorolandók: ezen szempontból a kérdéses levelek igenis alkalmasak lehetnének a magánokirathamisitás tényálladékának megállapitására.« Ezen minősítés a jelen esetben csak azért van kizárva, mert a levelek nem azért lettek elküldve, hogy a kiállítójuk ellen X. által esetleg támasztandó becsületsértési perben a becsületsértés elkövetésére nézve bizonyítékul szolgáljanak, s igy ezen irányban valaki tévedésbe ejtessék. A mint hogy ugyancsak a birodalmi törvényszék azon esetben, midőn egy bizonyos bűntett miatt vizsgálat levén folyamatban, A. nevében valaki levelet irt, melynek tartalma 9zerint