Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/20 / 6. szám - Az okirathamisítás kérdéséhez. Második, befejező közlemény

AZ OKIRATHAMISITÁS KÉRDÉSÉHEZ 145 forogna fenn akkor is, ha A. közvetlenül U.-töl igényelne fizetést a hamis kötvény alapján. Hanem, hogy a minősítés mindenkor ezen egyedül helyes krite­rion szerint történjék, annak büntető gyakorlatunkban egy nézetem sze­rint egyelőre elhárithatlan nehézsége és akadálya van. Ezen akadályt kénytelenek vagyunk törvényhozási elnézésre vezetni vissza. A mea culpát pedig nem a büntetőtörvénykönyv tudós szerzője, hanem, egész tisztelettel legyen mondva, egyedül az igazságügyi bizottság kénytelen magára venni. Ha ugyanis a kötelezettség értéke, melyre a hamis vagy hamisított okirat vonatkozik, 50 frtot túlhalad (a mennyiben a btkv. 4O3. §-ának valamely esete fenn nem forog), a btkv. 402. §-ának második bekezdése szerint az alkalmazható büntetés három évig terjedhető börtön s 2000 frtig terjedhető pénzbüntetés. A 3. alatti esetben tehát A. ezen tényálladék mellett, ha cselekmé­nyét helyesen magánokirathamisitásnak akarjuk minősíteni, csakis ezen büntetéssel lesz büntethető ; holott a 2-dik esetben, a mely C. kárára elkövetett csalást képez, A a 323. § szerint öt évig terjedhető börtönnel s 2000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel sujtathatik.! Már pedig azt nem lehet mondani, hogy a 3-dik eset enyhébb, mint a 2-dik ; sőt sokkal inkább az ellenkező áll. És ezen lapsus annyival szembetűnőbb, minthogy azon esetben, midőn a hamisított kötvén}- értéke 50 frtot túl nem halad, ezen incon­venientia be nem következhetik; mert a csalás vétségének (383. §) és a magánokirat-hamisítás vétségének (402. § 1-ső bekezdés) büntetése egy­formán egy évig terjedhető fogházban és 500 frtig terjedhető pénzbün­tetésben van megállapítva. Minthogy azonban tagadni nem lehet, hogy a 3. alatti esetben egyúttal C. kárára csalás is lett elkövetve, s igy mindkét bűntett esz­meileg concurrál: a bűntettesek meg nem érdemlett előnyben részesíté­sének akként lehet, s nézetem szerint kell is elejét venni, hogy ilyenkor a 95. § igénybevételével a csalás büntetése alkalmaztatik; igaz, hogy ez a helyes büntető jogi fogalmak megzavarásával s a lénytani igazság rová­sára történik. Már t. i. a hol tehetséges; s lehetséges ott, a hol a fennebb i példánál maradva, C. indítványt tett. Ha ellenben C. nem tett indítványt, vagy indítványát visszavonta, akkor a tettes csak az enyhébb büntetéssel sujtathatik. Az eredeti javaslat szerint ezen inconvenientia elő nem fordulha­hatott volna, mert ott a csalás és a magánokirathamisitás bűntettének bünte­tése egyforma volt (361. és 378. §-ok). És tekintve, hogy a vétségnek büntetése a törvény szerint is egy­forma ; hogy az összeg, melytől mindkét cselekménynek bűntetté minősítése függ, szinte egyforma; hogy végül a bűntett esetében megállapított

Next

/
Thumbnails
Contents