Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)
1882/17 / 2. szám - A rendőri letartóztatás joga és a polgári szabadság. Második közlemény
A RENDŐRI LETART. JOGA ÉS A POLG. SZABADSÁG. 99 hevességéivel mindent elrontott, mert figyelmezteti a bűnöst a veszélyre, kellő bizonyítékokat nem állithat elő. A támadás helyes időpontjának megválasztása azonban gyakran nehézségbe ütközik. Mentül tapasztaltabb és óvatosabb gonosztevővel van a rendőrnek dolga, annál nagyobb elövigyázatra lesz. szüksége. Oly egyént, a ki a lopott értékkel idegen országba vagy más világrészbe menekül, a menekülés pillanatában kell elfognia, ez uton biztosítván a t ünöst s az eltulajdonított vagyont is. Lehet-e ily s hasonló esetekben birói megbízásra várni? Legnagyobb dilemmába jut a rendőr akkor, ha a bűnös cselekmény még el nem követtetett, hanem elkövetése még csak szándékoltatik. Miután azonban a büntetés maga csak eszköz, de a polgári jog védelme a czél — súlyos esetekben nem fogja a bűntett megkezdését bevárni, hanem minden áron már a kísérletnek megakadályozására kell igyekeznie, ha büntetlen maradna is a gonosztevő. At panaszlottal és hozzátartozóval szemben az államhatalom képviselőjének kíméletes elbánást parancsolnak saját tekintélye, az általános emberi jog és korunk humánus szelleme. E kímélet azonban a jogegyenlőség mai korszakában egészen más, mint hajdan volt. Rendi viszonyok nem tehetnek ma már semmi különbséget a végrehajtás koréban. E kímélet csupán a humanismus s a polgári szabadság követelményeivel egyeztetendő össze, csak a személy különös állapotára (pl. betegségére) kell vonatkoznia. A betegséget illetőleg önként ' következik, hogy ez állapot figyelembe veendő a letartóztatandónál; a mig akadályozva van, m agán házban kell őrizni, e ház pedig mindenekelőtt saját háza legyen.17) Végül megjegyzem még, hogy a rendőri fegyverjog alkalmazásának normáit a fegyverhasználat külön joga van hivatva szabályozni, azért e helyütt ezen ügy megvitatását mellőzöm. 3. Teendők a letartóztatás után. Ha a rendőr a letartóztatást foganatosította, még ezután is nevezetes rendszabályokat kell lelkiismeretesen szeme előtt tartania. A rendőri letartóztatás perczétöl kezdve az ítélet meghozataláig az összes illetékes közegek felelősség melletti alapkötelessége a lehető legnagyobb gyorsaság. Gyorsaság az eljárásban^ az egyéni szabadság tiszteletben tartásának egyik fő postulátuma. Es mennyit vétenek egyes népek törvényhozásai s igazgatásuk ez egyszerű, de jelentős elv ellen. 17) Auch die Krankheit des zu Verhaftenden kann die Beschrán. kung auf s. g. Hausarrest nothwendig machen. Dr. H. A- ZachariaeHandbuch des deutschen Strafprocesses 11. k. GÖttingen. 18<>3. 14,. 1. Az angol jog: If the party be s i c k, then the constable may keep hím i n a house or other place or security until such time as it may be reasonable to take him beíore a magistrate." Bum, id. m. I. k. 304. 1.