Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 2. szám - A rendőri letartóztatás joga és a polgári szabadság. Második közlemény

100 Dr. FEKETE GYULA. A letartóztatás utáni rendőri eljárás joga igen egyszerű. Legelső törvény az, hogy a letartóztatott halade'ktalanul valamely hatóság ele' vezettesse'k. Ez pedig vagy a letartóztatást elrendelő hatóság (vagy bíróság), vagy pedig, a mennyiben a letartóztatás meghagyás nélkül eszközöltetett, a legközelebbi rendőrhatóság lehet. Nyomós akadályok fennlétében azonban megengedhető, hogy az elővezetés amaz akadályok elmultáig elhalasztassék. Az eljáró rendőr kötelesse'ge lesz azonban mindenekelőtt panaszlott személyének biztosításáról gondoskodni. Ha pedig a rendőrhatóság elé állítás végbe ment, ennek lesz feladata az első sommás informatio megtétele. Ennek folytán azonnal jegyzőkönyvileg me^állapitandók a panaszlott cselekmény összes körülményei, a jelenlevő egyének nyilatkozatai felveendők, s mindazon jelek, melyek a bűnös nyomára vezethetnek, megőrzendők. Ez a legegyszerűbb és legczélravezetöbb eljárási norma, mely Francziaországban tökéletesen bevált. Valahányszor a rendőri letartóztatás esete fordul elő, szabály legyen az azonnali kihallgatás, melyre, ha panaszlott ártatlanságát derítené ki, azonnali elbocsátás következzék. Máskép áll a dolog, ha a rendörközegnek kétsége van a bűnösség iránt; ekkor jogosan cselekszik a tisztviselő, ha panasziottat a törvényes közeg (vizsgáló bíró, államügyész) elé vezetteti a végből, hogy ez határozzon a további letartóztatás fölött. Ez természetszerűleg csakis a közvetlen rendőri letartóztatásnál követendő eljárás ; mert a bírósági letartóztatás esetében a rendőr, mint a bírói parancs végrehajtója, minden nyomozást és önelhatározást mellőzve, egyszerűen a biró elé állítja a panasziottat. Kérdés azonban itt a rendőri letartóztatásnál az, váljon mindenkor,ha annak helyét látja a rendőrhatóság, egyszersmind foganatosi tsa-e a személyes elővezetést? Nem. Személyi szabadságától senkit sem szabad könnyelműen s czéltalanul megfosztani. A személyes elővezetés tehát csak nyomós esetekben (pl. szökés gyanúja, a közvélemény felháborodása, a bizonyítékok elhomályositásának veszélye, magának panaszlott személyének boszú elleni védelme stb.) foganatosítandó, különben pedig elegendő az okmányok azonnali áttétele. Ezen, a személyi szabadság védelmére czélzó elvvel egészen ellenkező rendszert követ az angol jog, melynek minden pontja a fennen dicsért brit szabadság ellen fordul. Itt a letartóztatottat a constable maga addig tarthatja fogságban, míg a tanácsülés napja bekövetkezik, vagy mig a békebiró megérkezik. 18) A rendszer rosz és elvetendő. I8) Though the arrest be at night or at any orher time, when it is not possible or seasonable to take before a magistrate, it seems a con-