Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/18 / 5. szám - A VIII. magyar jogászgyülés tárgyalásai. Kritikai tudósítás

470 SZEMLE benső okokat, melyeknél fogva az nem tartozhatik a nemzeti bíráskodás hatásköréhez: ez pedig nem lehet a nemzetközi viszonyokkal foglalkozó tudomány feladata. Szerző a következő két tételt állítja fel: 1. A büntevök kiadása ugyanazon elven alapszik, melyen a büntetés joga, s a politikai bűnösök tekintetében felállított kivétel ezen jog elvei szerint ítélendő meg. 2. A kiadás még szerződés hiányában is teljesíthető és teljesítendő, ha a következő három feltétel megvan, ha ugyanis a) az állam területén kivül elkövetett bűncselekmény egyszerű megsértése a civilisált nemzetek közös jogának ; 6) a jogsértésnek egy bizonyos fokú súlyossága van ; c) a megkeresett állam belátja, hogy a jogsértést valószínűen a gyanúsított egyén követte el. Ezen esetek együttes fenforgásán kivül független államok között kiadásnak nincs helye s nem kívánatos, hogy ilyesmire magukat szerződésileg kötelezzék. A büntetés joga a társadalomnak védelmi kötelességéből származik; nem más az, mint a tevékeny, törvényileg szabályozott jogvédelem. E functiót az emberiség államokra elkülönítve teljesiti. Az államok ebbeli illetékessége részint fő (principal), részint mellékes (subsidiaire ou secondaire). Az első kategóriába az állam területén elkövetett bűntettek fölötti ítélkezés tartozik. Ha a tettes belföldön éretik, a justítia minden további előzmény nélkül megindítja az eljárást; ha külföldre menekült, kiszolgáltatásátfogja kivánni. Ha oly cselekményről van szó, mely az állam politikai intézményei ellen irányul, a sértett állam competentiája kizárólagos is, mert idegen állam ezeket nem védelmezi. A második kategóriába azon cselekmények soroztatnak, melyeknél kiszolgáltatásnak nincs helye, de a menekülés területének állama a cselekményt bünteti. Az állam gazdasági intézményei elleni támadások helytelenül vétetnek egynemüeknek a politikai intézmények megsértésével. Az államok nagy része egyforma pénzlábat fogadott el s a kereskedelmi forgalomban minden pénzhamisítás nagy károkat okoz. Legfeljebb a büntetés foka lehetne kisebb az idegen pénz hamisításánál. Szükséges volna tehát ezen esetet azok közé venni fel, melyekben kiszolgáltatásnak van helye. Szerző nézete szerint a „territorialitas", „personalitas" és „exterritorialitas" fogalmai elavultak és csak zavart okoznak. Az illetékességet azon szempont szerint kell szabályozni, hogy milyen kár származott a tiltott cselekményből. E kár nagyobb azon államra nézve, melynek területén a tett végbe ment; e szempontból szól a jog principális és subsidiarius illetékességről. így fogva fel a dolgot, a kiszolgáltatás csak a büntetés jogának kiegészítő mozzanata: minden állam mint az egyetemes jog védelmezője követeli azt. Ennélfogva helye van mindazon esetekben, melyekben a jogvédelem megkívánja. A kiszolgáltatási kötelezettség a természetjogon alapul, tehát szerződés nélkül is fennáll, sőt képtelenség azt hinni, hogy a szerződés oly jogokat alkothat, melyek az előtt objective nem léteztek.