Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/18 / 5. szám - A VIII. magyar jogászgyülés tárgyalásai. Kritikai tudósítás

SZEMLE 469 leges, az európaik uralkodnak minden fokozaton. Az európai jog, mely szerint Ítélnek, a fellah, de még a benszülött bíró előtt is, ismeretlen. A franczia jogtudós által szerkesztett codexek rendelkezéseit a benszülött fel sem fogja; ügyvéd nélkül tehát nem boldogulhat, ügyvéddel pedig egészen ennek kezében van. A tárgyalási nyelv a franczia és olasz, az arab egészen ki van zárva, a tolmácsok pedig megbizhatlanok. Végre, hatáskörükön is túlléptek; előfordult, hogy adókat jelentettek ki törvényteleneknek s kártérítés czímén azok visszafizetését rendelték el stb. Az ellenörök által Egyptomra gyakorolt befolyást azon viszonyhoz hasonlítja szerző, mely Anglia és a benszülött hindu fejedelmek között fennáll. Ezek névleg szintén uralkodók, de tényleg Anglia alattvalói. Csakhogy az ind főurak helyzetét nem szabályozza nemzetközi megállapodás miként Egyptomét. A londoni szerződés semmi jogalapot nem nyújt egy oly intézmény alkotásához, milyen az ellenőrző biztosság. A XlX-ik század nemzetközi viszonyaiban nincs előzmény arra, hogy pénzügyi manipulatio szolgáljon a politikai hatalom alapjául s hogy a hitelezők állama politikai gondnokság alá vesse az adós államot. Lord Palmerston 1848-ban még kereken visszautasította e felfogást. A mi a jövőt illeti, szerző a béke legbiztosabb garantiáit a következőkben taglalja : 1. Egyptomot függetlenné kell tenni. Európa kétszer mentette meg e tartományt Törökországnak, 1832-ben és 1839-ben, mikor Mehemed magát a konstantinápolyi trónt fenyegette. A viszonyok ma mások. Törökország integritása megszűnt az európai egyensúly föltétele lenni; nem kívánhatni tehát az előbbi áldozatokat. A függetlenitésnek első előnyös következménye az volna, hogy megszűnnék az Egyptom által a portának fizetendő tributum, mely jelenleg 18.750,000 frankot tesz és Egyptom legnagyobb financiális terhét képezi. Ez által alapját lehetne vetni a pénzügyi rendezésnek. 2. Egyptomot nemzetközi állammá kell tenni nemzetközi administratióval. Mióta a suezi csatorna elkészült, az ország még fontosabb nemzetközi pont lett. Az egyoldalú törekvéseknek gátat kell vetni. A kiviteli módozatokat illetőleg szerző azt ajánlja, hogy Egyptom a suezi csatornával és annak hajózási intézeteivel együtt semleges területnek jelentessék ki. A hajózás a suezi csatornán sem béke sem háború idején nem volna korlátozandó, de abban hadműveleteket végezni vagy stratégiai pontokat elfoglalni tilos legyen. Egyptomnak Törökországtól való függetlenítése a suezi csatorna semlegességének is előfeltétele, mert Törökországgal együtt e terület is háborúba keveredhetnék. — Második helyen Brusa turini tanár kezd hosszabb dolgozatot e czím alatt: „Le délit politique et l'extradition" (A politikai bűntett és a kiszolgáltatás). A politikai delictum eddigi fogalomhatározásainál főkép a nemzetközi jog szempontja volt irányadó, a kérdés büntetőjogi oldala majdnem teljesen mellőztetett. De a politikai szempont egyedül, nem elég a probléma megoldására. Meg kell állapítani a politikai cselekmény jellegét és azon