Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/18 / 5. szám - A VIII. magyar jogászgyülés tárgyalásai. Kritikai tudósítás

468 SZEMLE sen független, belügyeit egészen Önállóan rendezheti stb. s erre nézve csak bizonyos, pontosan körülirt kivételek léteznek. Szerző több jeles iró és hivatalos okmányok fonalán kimutatja, hogy az európaiak rútul visszaéltek befolyásukkal. Teljesen meghódították az országot, a khedivétol a legutolsó fellah-ig; féktelen uralomra azonban csak Said pasa alatt kezdettek emelkedni, mig Ismail basa alatt az ország Európa söpredékének zsákmányává lett. Ez az újabb események valódi kútforrása s ez hozta létre a „nemzeti" pártot. A forradalom második oka az 1879-ben fölállított angol-franczia1 felügyelet működésében keresendő. Said és Ismail basák féktelen költekezése 1876-ban csődbe vitték az egyptomi kincstárt. Összes adóssága 87 millió font sterlinget tesz. A franezia és angol hitelezők kormányai biztosokat küldöttek az adós nyakára, kiknek minden törekvése oda irányult, hogy minden jövedelmi forrás a hitelezők számára foglaltassák le. 1878-ban „nemzetközi vizsgáló bizottság" kutatta Egyptom állapotát s jelentésében azt inditványozá, hogy a khedive „a ministeri függetlenség" alapján szervezze kormányát. A khedive elfogadta e javaslatot és 1878-ban az örmény Nubar pasát bizta meg a kormányalakításával, melyben Wilson angol a pénzügyi-, Bligniéres franezia pedig a közmunka-tárczát nyerték, ugy hogy a három legfontosabb kormányhivatal külföldiek kezébe került. 187y-ben Nubar kénytelen volt leköszönni és a khedive fia, Tevfik, lépett az új ministerium élére, melyben Wilson és Bligniéres újból helyet foglaltak, feltétlen vetőjük levén minden törvényhozási vagy közigazgatási rendszabály ellen. íAzonban e kormány sem tarthatta magát; Tevfik leköszönt; a két idegennek távoznia kellett; és Serif pasa elnöksége alatt „nemzeti" ministerium alakult. Anglia és Francziaország sürgetése következtében Ismail leköszönt és fia Tevfik lön khedivének kínevezve. A nyugati hatalmak belátván, hogy a külföldi ministerek képtelenek magukat tartani, beleegyeztek a „nemzeti" kormány alakításába, ugy azonban, hogy e kormány állandóan egy angol és egy franezia tisztviselő ellenőrzése alatt álljon, kiknek katáskorét az 1879. november 15-ikén kelt rendelet következőkép irja körül : Ministeri ranggal és tanácsadó szavazattal tagjai a ministertanácsnak; korlátlanul vizsgálhatják az állami szolgálat minden ágát; észrevételeiket akár a khedivével akár a ministerekkel közölhetik; évenként vagy bármikor jelentést tehetnek a khedivének, mely jelentés a hivatalos lapban kiadatik. A mostani zavarok harmadik forrásának az úgynevezett „nemzetközi vegyes törvényszékek" mondhatók. E bíróságok, melyek 1875-ben szerveztettek, első kísérletét képezték annak, hogy az ország a szerfölött gyűlölt, részrehajló és nem is tiszta consularis törvénykezéstől szabaduljon. Nubar érdeme, hogy e reformot keresztülvitte, oly szervezetet fogadtatván el a hatalmakkal, mely szerint a többségben lévő európai bírákat az illető kormányok ajánlatára a khedive nevezi ki. Kétségtelen, hogy e bíróságok, szemben az elöhbi consularis jurisdictióval, nevezetes^haladást jelentenek, annál inkább, mert függetlenségüknek tényleg is kétségtelen tanujeleit adták. Azonban az is kétségtelen, hogy az európai uralomnak egy újabb eklatáns nyilvánulása voltak. A benszülött bírák részvétele csak szin-