Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 2. szám - A párbér (lecticale) a katholicus egyházjogban. Vége

A PÁRBÉR (LECTICALE) A KATH. EGYHÁZ FOGBAN. 91 hatók avagy oszthatók lesznek, és igy a visitatio canonicák egykori sablonjai nem felelnek meg többé a tényleges viszonyoknak. Nemcsak egész, fél és negyed telkes gazdák vannak most már, hanem két, három telkesek és igy tovább. Minél inkább bomlásnak indulnak századunk folyamában a régi állapotok, annál inkább előtérbe lép a kath. egyház kebelében a párbér dologi jellege, anná! inkább gyökeret ver azon felfogás, hogy a vagyon szerinti párbér-felosznál a birtokos osztály terhe az ingatlanon nyugszik, miért is azt minden birtokos, tekintet nélkül személyi állapotára és tekintet nélkül arra, vájjon az illető hitközségnek tagja-e vagv sem, viselni tartozik.163) Gyökeret vert pedig ezen felfogás azért, mert a jobbágyi birtokok szabaddá tételével csak igy volt megmenthető a vagyon szerinti teherfelosztás esetén a congrua. A párbér dologi teherré válása összeesik a jobbágyi birtokok felszabadításával és az ezen iránybani fejlődés még jelenleg sem tekinthető befejezettnek, mert az egyház napjainkban még erélyesebben törekszik a párbér dologi teherré tételére, mint az előtt. Igaz ugyan, hogy ezen törekvés a párbérnek sem eredete, sem egyház-jogi természetével nem egyeztethető össze, mert a párbér eredetére nézve oblatio s mint ilyen személyes szolgáltatás; jogalapját tekintve pedig ellenszolgáltatás a plébániai hivatal részéről élvezett lelki javakért és csakis ezen javak élvezőitől, a plébánia kötelékébe tartozóktól, követelhető de nem a plébánia kerületében fekvő birtok bármely tulajdonosától. Mindazáltal mi e törekvést helyeseljük, és ott, hol a párbér a particularis jogszokás utján dologi jelleget öltött, azt a világi hatalom részéről is elismerendönek tartjuk. A particularis egyházjog sem nálunk, sem másutt104) nem vyi) Érdekes erre nézve Abdának (Arch. Jaurin ) 1831 -iki lecticaleja ; Titulo lecticalis praestat singulus colonus integrae sessionis unam metr. majorem pestiensem triticí puri et quidem a tot sessionibus, quod tenet. Filii colonorum coniugati in domo paterna manentes praestant ect. ect. . . . Idem lecticale praestant etiam vidui et viduae sessionibus colonicalibusetdomui inquilinari immanentes. penduntque parocho eandem frumenti quantitatem quam integra pária suae conditionis. Kettős irányban jellemző e példa. Először, hogy már figyelembe veszi több sessionak egy kézbe való halmozódását; másodszor, hogy a birtokos Özvegyek (férfiak és nők) a házasságban élőkkel'egyenlően fizetnek. V. ö. Arch. Jaurin 1831. Gyarmat, Gyömörö, Téth stb. 104) A német birodalomban a lelkészi szolgáltatás (Pfarrabgabe) részbeni dologi jellegére nézve lásd Archiv. f. kath. kirchenrecht XXVI. k. 79. 1. k. v.: Was gehört bezüglich der Ausschliessung d. Rechtweges bei Kirchenabgaben zum Wesen einer von der Regierung angeordneten .oder executorisch erklárten Umlage ? . . . und hiernach sei berechnet, welche. Leistungen jedem einzelnen der Neueingepfarrten nach Massgabe d. GrÖsse seines Grundbes'itzen oblágen." — Ausztriára nézve lasd Boncz Ferencz idézett emlékiratát. (Jogtud. közi. 1881. 46. sz.) 7*