Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 2. szám - A párbér (lecticale) a katholicus egyházjogban. Vége

A PÁRBÉR (LECTICALE) A KATH. EGYHÁZ JOGBAN. 73 állandó lelkészi szolgáltatást, a parochialis adót, mert az a házasságra lépéssel, a családalapítással vette kezdetét. Mikor vált szokásossá a latin nevezet, azt a rendelkezésűnkre álló adatokból eldönteni nem tudjuk; de annyit tudunk, hogy a párbért még a mult század derekán készült visitatio canonicák is több izben collecturának nevezik.nn) Ezen nevezet (collectura vagy collecta) dívik a külföldi egyházakban jelenleg is,117) és részint a párbér oblatios eredetében, részint azon körülményben találja megfejtését, hogy a kötelezővé vált oblatio (párbér) másutt is, úgymint nálunk a templom-atyák (aeditui) által házról házra járva gyűjtettek össze lls) és sok helyen így gyűjtetnek össze jelenleg is.119) Nálunk azonban később az egyházi és világi hivatalos nyelvben, a magyar nevezeteknek megfelelöleg, a lecticale szó nyervén alkalmazást, 120) collectura vagy coleda 121) alatt már csak a hivek rendkívüli oblatiói, önkénytes adakozásai értetnek. Némely parochiákban ugyanis a kötelező oblatio, a párbér mellett, az önkénytes oblatio is fenmaradt, és a lelkész szokás utján jogosítva volt bizonyos nagy ünnepeken a templomban vagy házanként részint saját javára részint a templomi szükségletek fedezésére az egyházatyák által coledálást eszközölni. A coledaűgyet, mely a régibb időben divó házszenteléssel is összefüggött,1--) királyi rendeletek szabályozzák s megtiltották, hogy a lelkészek e czímen (stóla coledalis) bármit is követelni merjenek a hívektől, az önkénytes adományt azonban elfogadni szabad.123) 116) Arch. Jauriensis 1748. Malomsok (a párbér megszabása után): Quae collectura expontaret 14 metretas. GyömÖrö, Rába-Szt.-Miklós stb. Még jelenleg is; Arch. Mosón. 1873. Illmicz. 117) Lásd Austriára nézve: Archív, f. kath. Kirchenrecht XXVII. 199. 1. (Vorschlage d. Past. — Conferenz d. Dioecese Lavant 1871.) Fixe Collectur . . . collecturspflichiigen . . . Natural-collecturen. — A többi államokra nézve : MQller Lexikon. 118j Syn. dioec. Quinque-Eccl. 1714. Pars III. Provent. Paroch. ll9) Cap 3. Innen ered a lelkészi szolgáltatás „Karcz" nevezete, mely leginkább dunántúl dívik. Lásd Akadémiai szótár III. Törvényhozásunk csak 1791-ben alkalmazza e szót először a parochialis adó, a párbér megjelölésére (solutio lecticalis), ellentétben a stóla- díjjal (solutio stolae vei stolaris). m) A coleda nyelvrontás utján a collecturá-ból származik. A régibb visitatio canonicák mutatják az átmenetet, melyekben collectura helyett codeltura", „coledura" áll. Lásd Arch. Jaurin. 1748. I22) Lásd 1785. decz. 10-én 39,733 sz. a., 1786. febr. 14-én 6673. sz. a. 179-2. szept. 7-én 19,768. sz. a., 1797. jan. 26-án 1392. sz. a.^ kelt rendeleteket. A parochialis coledától ismét megkülönböztetendö az általános jellegű coleda. mely faluról-falura járva, leginkább szerzetesek által eszközöltetett. Erre vonatkoznak az 1759. ápril c26-án, 1776. február 1-én 636. sz. a.; 1776. márcz. 7-én 1349. sz. a. stb. kiadott rendeletek. 128) A vízkereszt napjáni házszentelés és coledálás a görög katholikusoknál még manapság is igen dívik. MAGYAR IGAZSÁGÜGY. XVII. 1882. l. 6