Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/18 / 3. szám - A jogos védelem. Ötödik közlemény

A JOGOS VÉDELEM 259 tétében elte'rni, ugy ke'nyszerülve érzi magát itt is kivételt tenni a becsületsértések azonnali viszonzása eseteire nézve1''). Azt irja, hogy a becsületsértés nem súlyos baj, kivéve az azonnali viszonzás esetét. Más szóval, a viszonzás a becsületsértést súlyos bajjá teszi. Erre nézve azonban a viszonzás, vagyis a megtorlás vajmi gyenge ok. Következéskép a becsületsértés, melynek megtorlása is megengedhető, nem lehet oly könnyű baj, hogy ellenében a csupán védelemre szolgáló jogos védelmet megtagadjuk. Feuerbac h16) s vele számosan, szintén azon okból, mert a becsület a törvény rendes utján is helyreállítható, annak oltalmára a jogos védelmet meg nem engedhetönek jelentették ki. Közülök többen mégis kivételt engednek azon esetre, ha az állam a helyreállításra nézve biztosságot nem nyújt, pl. ha a becsületsértő egyén idegen, vagy továbbutazó külföldi. Túlnyomólag politialis szempontból felhozzák, hogy ha a jogos védelmet a becsület oltalmára megengedjük, excessusokra szolgáltatunk alkalmat. Ennél azonban nem veszik figyelembe, hogy az excessusok mindig büntetendők maradnak ; s azt is figyelmen kivül hagyják, hogy nincs a jogos védelemnek oly esete, melynél excessus nem fordulhatna elő, s hogy e miatt a jogos védelmet eltörülni még sem lehet. A kisértet is megszűnik ijeszteni, ha megfogtuk. A más nézeten levők legnagyobb része pedig egyenesen kijelenti, hogy a becsületen ejtett sértést a biró nyilatkozata nem teheti jóvá, mert a becsület azon véleményen nyugszik, melyet rólunk mások táplálnak; következéskép azt az állam helyre nem állithatja. — E nézetet szintén aggodalmasnak kell tartanunk addig, mig pártatlan bíróságokat állítunk fel a végből, hogy igazságos ítéleteket kapjunk. Ha az írók a római jogforrásokat nem akként értelmezik vala, hogy a jogtalan támadásnak közvetlenül a személy teste ellen kell irányulva lenni ; hanem kellőleg akként, hogy minden jogtalan megtámadás a megtámadott ember személyét is sérti: akkor bizonyosan felismerik, hogy az ember összes jogai személyéhez vannak fűzve szorosan. Ezt bizonyítja az élet is, sugallja jogérzetünk is. Mert az ember személyisége nemcsak testében áll. Vegyük a személytől látszólag legtávolabb álló vagyonjogi javakat szemügyre. A ki a birtokostól jogtalan megtámadással bármily csekély dolgot elvesz, az nem csak azon dolog értékét vonja el, hanem tagadásba veszi a birtokosnak azon személyes jogát is, melylyel ama dologról rendelkezik. A személy a legcsekélyebb dolog ie) Id. m. 299. §. 16j Id. m. 38. §.