Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/18 / 3. szám - A jogos védelem. Ötödik közlemény

A JOGOS VÉDELEM 257 zömbös, már régen felismerték, hogy az ingó dolgokra azt helytelenül alkalmazzák ; azóta pedig az ingatlan javakat illetőleg is hasonló véleményre jutottunk. De nem is lehet kívánni, hogy a megtámadott nyugodjék meg abban, hogy kára egyes esetekben, akár a támadó egyén vagyontalansága, akár pedig ismeretlen volta miatt nem térül meg; s megnyugodjék csupán azért, mert a vagyonjogi javak általában véve pótolhatók. Söt inkább, azon egyén, a ki materialis szempontból védelmezi vagyonát, épen a szóban levő egyes esetek következményei ellen akarja azt megóvni. Sokkal több követövei bir azon másik nézet, — s ebben volt Feuerbach is 6) — hogy a vagyonjogi javaknak jogos védelemmel való oltalmazása az in concreto pótolhatatlanságtól tétessék függővé. Ámde eltekintve attól, hogy a jogtalan megtámadás nem válik azzal jogossá, ha in concreto pótolható javak ellen irányul: s eltekintve attól is, hogy a pótolhatóság fölötte bizonytalan, ingadozó, s a legrövidebb idő alatt elenyészhet: nem téveszthető szem elöl, hogy a megtámadott akkor, midőn a jogtalan támadás azzal fenyegeti javait, hogy rögtön bekövetkezik, a szükséges becsüre— ha idő és higgadtság rendelkezésére állanának is — kellő alappal még egyátalában nem bir; mert veszíthet egy reá nézve értékkel alig biró dolgot, s veszíthet mindent. Luden7), a ki a vagyonjogi javakata jogos védelemből szintén az in abstracto pótolhatóság miatt zárja ki8), fejtegetései közben azon eredményre jut, hogy a vagyonjogi javak sértése a sze mélyt is éri, ha a tulajdonos jelen van, s hogy akkor a jogos védelemnek helye lehet minden ily esetben. A gyakorlati életnek azonban nem volt ideje arra, hogy ezen nem új, de jó gondolatot alkalmazhatóvá csiszolhassa; ugy pedig, a mint hangzott, hogy t. i. a tulajdonosnak előbb birokra kell a tolvajjal kelnie, minden hoszszabb gondolkozás nélkül elvetendő volt. S a n d e r9), mintegy Carpzovnak Luden által felelevenített gondolatából kiindulva, azt irta, hogy a tulajdonra a tulajdonos jelenlétében irányzott támadásban személy elleni megtámadás is jelentkezik 10). Ámde alapgondo6) Id. m. 38. §. 7j Abhandlungen aus dem Strafrechte, 2. k. 481. skll. 8) Chauveau et Hélie azon véleményben vannak (id. m. 4. k. 153., 157., 166. II.), hogy a vagyonjogi javaknak jogos védelemmel való oltalmazása soha sem szükséges. A vagyonjog engedhet az erőszaknak, mert a törvény nyitva tartja az igazságszolgáltatás útjait, melyeken a tolvaj üldözhető. A jogos védelem szerintük csak akkor igazolható, mikor a személy maga van testi veszélyben. 9) Beitrage zur Lehre von der Nothwehr, Archiv des Cr. R. 1841. 86. skll10) Ezen gondolatot Fichte is kifejezte volt akként, hogy oly tulajdonnak megtámadása, melyet személy óv, a személy elleni támadássá válik, (Id. m. 82. 1.)