Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 2. szám - Az esküdtszék Olaszországban

AZ ESKÜDTSZÉK OLASZORSZÁGBAN. 65 A functiók specialisatiójának vagy a munkafeloszlásnak törvénye magával hozza, hogy minden orgánum, mig egyrészt bizonyos speciális munkára alkalmatosabbá válik, minden más munkára kevésbbé alkalmatossá lesz. Ezen szabály ellen vét az esküdtszéki intézmény, oly functióval ruházván fel az egyént, mely rendes functióitól fölötte távol esik, s igen külömbözik. És valóban csodálni lehet, hogy mig a mindennapi életben minden munkára épen az irányban különösen tapasztalt és gyakorlott egyének kerestetnek, ugy hogy senki sem fogja ruháját asztalossal varratni: csak a jogszolgáltatás képez kivételt, teljesen járatlan egyénekre bízatván az Ítélet, melyet legtöbbnyire nem értenek, s melytől mégis az egyéni és társadalmi jogok sorsa függ. h) Garofalo kir. ügyész constatálja, hogy oly esetekben, a melyekben a vádkamara vádlott megbüntetését biztosítani akarja, habár a cselekmény az esküdtszék illetősége alá tartoznék is, önmaga correctionalisálja a cselekményt, enyhitö körülményeket érvényesítvén a vádlott javára, s esküdtszék helyett a correctionalis törvényszék elé utasítja; mert különben, ha az ügy esküdtszék elé kerül, vádlott teljes felmentése, s igy teljes büntetlensége bizonyosra vehető. Az ország összes törvényszékeinek ezen bizalmatlansága az esküdtszék ellen oly momentum, melyet ignorálni nem lehet,'mely lehetetlen, hogy komoly, magában az intézményben gyökerező alappal nem birna. A nevezett ügyész állítása nem túlzás; bizonyítják ezt a kezeim közt levő statisztikai adatok,*) melyekből a következő tűnik ki. 1878. és 1879-ben az ország 24 fötörvényszékének vádkamaráinál felmerült ügyek száma 36,032, ezekből correctionalisáltatott 29,155 vagyis majdnem 81%- A correctionalisatio indoka az esetek túlnyomó többségében az enyhítő körül*)Azok részére,kikazolasz bűnvádi eljárásban talán nem bírnának azon jártassággal, mely az adatok méltatására szükséges, legyen msgjegyezve, hogy a bv. elj. 440. §. szerint a vádkamara (sezione d'accuse) mindazon esetekben, a melyekben a kor, az ^elmebeli állapot, vagy más enyhítő körülménynél fogva a büntettek valamennyi terheltre nézve csak börtönnel (carcere) büntethetők, vagy a criminalis büntetésnemektöl a börtönre leszállhatni, jogosítva van, az ügyet nem az esküdtszék, hanem a törvényszék elé utasítani, mely correctionalis uton jár el. Ezen határozathoz egyhangúság szükséges.