Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/18 / 2. szám - A jogos védelem. (Negyedik közlemény)

A JOGOS VÉDELEM 129 vei legyen arányban; mert a jogos védelemnek a megtámadó egye'n megöléséig való kiterjeszthetését csak az élet, a test, a szabadság és a becsület megtámadása esetében engedte meg, tiltotta azonban, hogy a többi jogi javak oltalmára, minő a vagyon, a házjog, a megtámadó egyén élete megsemmisíttessék; mert ezek általában véve csekélyebb jelentőségűek, mint amazok.36) A gyakorlat is folyvást ingadozott. Az értékarányt hirdette pl. a kir. tábla, Ugocsamegye t. ű.-nek Létai Mihály ellen folytatott büntető perében 1822. évi június 3-án hozott Ítéletével: Posteaquam ex actis processualibus neutiquam eveniret, invinculatum Michaelem Létai intaü constitutum fuisse periculo, ut nece duntaxat adversarii propriam sustinere potuerit vitám stb." s elitélte vasban és böjtön töltendő két évi rabságra s félévenként elszenvedendő 40 botütésre. Némi vegyülékével az eszközök arányának, ugyancsak az értékarány megtartását kívánta a kir. tábla, a divényi uradalom ügyészének Brtyka János elleni főbenjáró perében 1841. nov. 20-án kelt ítéletével: „A vádbeli gyilkosság az alperes által halált okozó eszközzel s nem is életének védelmére követtetvén el . . . két évi rabságra stb. ítéltetik.37) Vuchetich azt tanította, hogy „aggressio sit directa in vitám, bona, libertatém, aut defendentis, aut alteri us h o m i n i s.38) Az 1827 iki törvényjavaslat is kimondotta: „Denique in casu, dum quispiam in sui, vei alterius justa definsione, adeoque actu licito constitutus stb."39) — Létay Mihálynak Horvát István elleni perében 1824. augusztus 31-én hozott, már idézve levő Ítéletében a kir. tábla a szolgálatadó gazdának szóbelileg megtámadott becsületét a szolgálatában levő ember által büntetlenül védelmezhetönek jelentette ki. — Az 1843-iki törvényjavaslat intézkedése ez: „A vétlen önvédelemnek minden szabályai és jogai kiterjednek arra is, a ki másnak személyét vagy javait a fentebbiekben körülirt erőszakos megtámadás ellen védelmezi stb."40) 36) 74. §. a) p. és 75. §. c) p. — Ugyancsak az értékarányt kívánták a hesseni (49. cz.) és a badeni (84. §.) btkvek. 37) Lgy tűnik fel, hogy ezen ítélet hozatalánál az 1813-iki bajor btkv. 128-ik czikke kelleténél több figyelemben részesült. 38) Id. m. 256. 1. 39) II. r. 13. cz. 19. §. — Az 1803-iki osztrák btkv. 127. §-a akként rendelkezett: „ . . . dass der Thater sich der nöthigen Vei theidigung gebraucht habe, um sein, oder seines Nebenmenschen Lében, Vermögen oder Freyheit zu schützen". 4oj 77 g_ — s ezen intézkedés helyesebb annál, a melyet a badeni btkv. 94-ik §-a tartalmaz: „Wer einem Andern, der sich ím Falle erlaubter Nothwehr befindet, beisteht" ; mert e szerint nem szabad védelmezni azt, a ki magát nem védelmezi, mert tán nem is védelmezheti. — A hesseni btkv. 50-ik czikke kijelentette, hogy az is közömbös, vájjon a megtámadott képes-e a megtámadást Önmaga is elhárítani. A mások védését a franczia code pénal (328. cz.) is megengedte. MAGYAR IGAZSÁGÜGY. 1882. XVIII. 2. 9