Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/18 / 2. szám - A jogos védelem. (Negyedik közlemény)

A JOGOS VÉDELEM 127 A vagyon teljes mértékben, az élet veszélyével való kapcsolat nélkül, jogosan volt védelmezhető.27) Az 1843 - i k i törvényjavaslat sem tartotta ennek kijelentését mellőzendőnek,28) s e mellé sorolta a házjogot is.2íl) S hogy a családjog sem volt a jogos védelem köréből kizárva, arról bizonyságot tesz a kir. táblának Vasvármegye t. ü. által Velikay József ellen indított büntető perében 1839. január 14-én kelt következő ítélete: „A perbeli irományok szerint megveretett Czenkl Mihály önmaga az alperes házához gyanús járása és letiltása ellenére annak alattomos látogatásaival, az ötet váratlanul feleségénél meglepő alperes által történt megverettetésére adván alkalmat, az alperes a vád súlya alól felmentetik." A jogos védelem gyakorlásának módját illetőleg Vuchetich megkívánta: Ut violenta defensio médium sit unicum et necessarium se, suaque conservandi et defendendi.30) — Az 1827 - i k i törvényjavaslat szerint büntetendő volt az „ultra necessitatem" véghezvitt védelmi cselekmény.31) Torontálmegye t. ü.-nek Tólh Imre és t. elleni büntető ügyében a kir. tábla 1825, február 21-én ítélt: Facto invinculati 1-mi ordinis a culpa haud immuni, imputationemque in tenebris frusto ligni interemptum, citra inevitabilem defensae necessitatem ineunte vibrati ictus recipiente, eundem in expiationem reatus ad medii anni carceres stb. condemnari. A pécsi káptalan uradalmi ügyészének Szauer Konrád és társai ellen indított főbenjáró perében a kir. tábla 1837. június 26-án ítélt: „Általhágván az önvédelmezési korlátokat, mindnyájan a vádlottak, az általok különben is elfoghatott Konyár János és Horvát János kanászoknak leütés ökben és véresőkben: ezen ítélet kihirdetésétől vason, közmunkában s hetenként két napi böjt mellett kiállandó két hónapi fogságra stb. ítéltetnek." Biharvármegye t. ü.-nek Burkó Tógyer elleni büntető perében a kir. tábla 1841. január 11-én következőleg ítélt: „Hogy a G. alatti orvosi bizonyítvány szerint a meghalálozotton talált tetemesebb sértéseket az alperes egyedül védelmi szükségből követte volna 27) Vuchetich, id. m. 256, 286.11. Hasonlókép rendelkezett az 1803-iki osztrák btkv. 127-ik §-a. *8) 74. §. b) p. 29j 74. §. c) p. — Ugyanakkép intézkedett a badeni btkv. 84. §. B. pontja; a franczia code pénal 329-ik czikke. 30) Id. m. 256. 1. 31) II r. 13. cz. 19. §. — Az 1803-iki osztrák btkv. a kellő mérsék: lést a „nöthige Vertheidigung" kifejezéssel irta elő. — S hogy a védelmi cselekmény elkövetése a megtámadás elhárítására valóban szükséges volt, azt megkívánta a franczia code pénal (328. cz.), megkövetelték a német törvényhozások.