Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/18 / 2. szám - A jogos védelem. (Negyedik közlemény)

126 BATTI-AY IMRE libertate m stb.21) És 1843 - iki törvényjavaslatunk sem mellőzte ennek kifejezett felemlitését.22) A becsületnek a jogos védelem tárgyai közé sorozásában Vuchetichünket kiválólag két körülmény akadályozta. Egy az, hogy a jogos védelmet még mindig az emberöléssel kapcsolatosan tárgyalta, s ezzel az emberhalált előidéző védelmi cselekménynek a jogos védelem rendes esete gyanánt kellett feltűnnie a becsület oltalmazásánál is, a mi azután nyilvánvalólag elvetendő volt; a másik körülmény pedig az volt, hogy a megtámadást a benne rejlő büntetendő cselekménynyel azonosította, annak megkezdéséhez ennek megkezdését kívánta, s következéskép azt bevégzettnek tekintette, ennek befejezésével, a mi azután az ephemer tartamú becsületsértés ellen való védelmet lehetetlennek bizonyította. Harmadik okul szolgálhatott az, hogy az 1803-iki osztrák büntető-törvénykönyv nyilván politialis tekintetekből, Hye szerint excessusok és verekedések megelőzése czéljából,23) II. József császárnak e részben a negatio terére lépett btkve után indult.24) Vuchetich tehát kimondotta: Defensio famae sub moderamine inc tutelae non est contenta, quod non sit médium aptum et necessarium illám defendendi.25) — Hogy ezen újítást törvényszéki gyakorlatunk nem fogadta el, arról bizonyságot tesz Lévay Mihálynak Horvát István ellen nagyobb hatalmaskodás miatt indított perében 1824. augusztus 31-én hozott kir. táblai ítélet, mely szerint alperes Horvát István uradalmi ispán azon cselekménye, hogy a sertéseket tilosban hajtó felperest okozott kár miatt megzálogolni akarta „ac nonnisi jactis postmodum in partém I. herumque ipsius contumeliosis verbis, unum ictum baculo inter scapulos ej us inflixerit . . . ad actum majoris potentiae reduci, adeoque ad leges actionales applicari nequeunte, partém I. ab imputaűone actorea absolvi." Jogos védelemnek tehát szóbeli becsületsértések ellen is volt helye. — Az 1843-iki törvényjavaslat, azon megszorítással, hogy a sértés tettleges legyen, szintén kijelentette, hogy a becsület a jogos védelem oltalmának tárgya.26) 21) Id. m. 256. 1. 22) 74. §. a) p. 23) Das oesterreichische Strafgesetz von 27. Mai 1852. erlautert, 200. 1. 24) Az 1840-iki hannoveri btkv. 78-ik czikke azonban jogos védelmet engedett a becsületnek szóbeli és jelképes megtámadása ellen is 2B) Id. helyen. 26) 74 §. a) p. — Éppen ugy intézkedett a badeni btkv. 84-ik §-a, s általában az e korszakba esö német törvényhozások: az 1839-iki würtembergi btkv. 102. cz.; az 1840-iki braunschweigi btkv. 166-ik §-a • az 1811-iki hesseni btkv. 46. czikke, s ennek mintájára a nassaui és a fra'nkfurti későbbi btkvek.