Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)
1882/18 / 2. szám - A jogos védelem. (Negyedik közlemény)
A JOGOS VÉDELEM 123 nem találta szükségtelennek kimondani, hogy csak oly megtámadás ellen van jogos védelemnek helye, mely a megtámadott ellen jogtalanul intéztetik.10) A támadó egyén személyes minősége mit sem változtatott. A jogos védelem a hivatalnokok jogtalan támadása ellen is gyakorolható volt. Azon kérdésre pedig, hogy a hivatalnok eljárása mikor volt jogtalannak, ellenszegülésre s esetleg magán-védelemre jogositónak tekintendő, a curiai Ítéletekben kielégítő feleletet találunk. Csuthy Istvánnak Dobozy András ellen indított oppositionalis perében a kir. tábla 1823. évi marczius hó 13-án ítélt: Partibus II. teste processus fundamentális serié in eodem non comparentibus, levata adeoque post intermissam ipsa comparitionis die contumacialis sententiae pronunciationem, velut secus etiam sub juristitio diaetali adornata, legali vigore destituta, consequenter omnibus in eodem processu tam monitoriis, quam et finali convictiva per non defendit sententüs, quin partes II. in processu stitissent contra juris ordinem latis, legalem effectum producere nequeuntibus, partes II. reddita per id sufficienti oppositionis ratione simpliciter absolvi stb. Ki volt tehát ezzel mondva, hogy a biró szabálytalan, vagyis alakilag jogtalan eljárása törvényes hatással nem bír; hogy azt a törvény ereje nem oltalmazza ; hogy annak ellenszegülni szabad. Ezen elv volt a zsinórmérték, melyhez a gyakorlat az oppositionalis perek elbírálásánál alkalmazkodott.11) A jogos védelem szűkebb körű lévén, mint az ellenszegülés, ezen túl nem terjedhetett, s következéskép szintén csak azon hatósági eljárás ellen lehetett helye, mely alakilag jogtalan volt. Ezen állásponton maradt a z 1843 - iki büntető törvényjavaslat is, mely szerint ellenszegülés miatt azon egyén lett volna 10) 74-ik §. u) Erről kétségtelen bizonyságot tesznek a következő ítéletek: Bessenyei Jánosnak Kardos István elleni perében 1823. február 20-án hozott kir. táblai ítélet; — Gr. Csáky Miklósnak Okolicsányi János elleni perében 1824- január 21-én kelt hétszemélyes táblai ítélet; — Hegyi Mihálynak Nagy Ferencz és társai elleni perében 1824. augusztus 30-án kelt kir. táblai ítélet; — Lo Preszty Miklósnak gr. Vartensleben Károly és t. elleni perében 1825. márczius 2-án hozott hétszemélyes táblai ítélet; — Halmi Józsefnek Farkas Imre elleni perében 1831. marczius 15-én kelt kir. táblai ítélet; — Botos Boka István ellen indított perben 1836. deczember 7-én hozón kir. táblai ítélet; — Pappenheim Farkasnak Urbanovszky Alojzia elleni perében 1838. január 31-én kelt kir. táblai itélet; — Kis Jakabnak Szily Zsigmond és társai ellen folyamatba tett perében 1839. marczius 14-én hozott kir. táblai itélet; — Kyss Sándornak és társainak gr. Reviczky Imre és társai ellen indított perében 1841. február hó 13-án mondott kir. táblai itélet.