Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 2. szám - Az esküdtszék Olaszországban

62 DR. HEIL FAUSZTIN. kozólag alább Ferrivel teszek megjegyzést, érdekes s szerfelett tanulságos azon felfogás, mely Francziaországban az esküdtszék behozatalánál uralkodott. Az indító ok tudvalevőleg azon félelem volt, hogy a birói hatalom a törvényhozó hatalom fölé találna kerekedni; ennek megakadályozására lön az esküdtszék behozva. E felfogás pedig az azon időkben uralkodott azon illusióból indult ki, hogy lehetséges oly világos s könnyen érthető törvény alkotása, a melyben minden speciális eset taxativ elintézést nyerjen; úgy hogy a bírónak mi sem marad hátra, mint a törvény gépies alkalmazása. Midőn Napóleontól azt kérdezték, miért működik csak bűnvádi ügyekben az esküdtszék, s miért nem alkalmaztatik az polgári perekben isy azt felelte: „A polgári perek eldöntését szükséges jogtudó bíróra bizni, mert ezeknek eldöntése speciális tudományt képező szabályoktól függ, melyek nincsenek minden állampolgár birtokában; egy tény megítéléséhez azonban nem szükséges semmi, mint a hatodik érzék: a lelkiismeret." De mai nap már nem áll és keresztül nem vihető azon elv: „de jure judices, de facto judicant juratores", a minek bővebb kifejtése e sorok keretén kívül esik. Kétségtelen, hogy az esküdt számos jogkérdés felett is dönt, nemcsak azért, mert igen számos esetben a ténykérdés a jogkérdéstől el nem választható, hanem azért is, mert minden egyes verdict szükségszerűen jogkérdést és pedig gyakran igen complicált jogkérdést old meg, azt t. i. mely a beszámításra általában vonatkozik. Lehetetlenséget követel tehát Zincone, midőn a bűnösség nagymérvű s aggasztó szaporodásáról Olaszországban irván, az esküdtszékre vonatkozólag egyebek közt a tény- és jog-kérdés szigorú elkülönítését mulhatlan szükségnek tünteti fel. d) Az esküdszék végzetszerű befolyását a büntettek szaporodására- ecseteli Lombroso („Suli incremento del delitto in Itália";, egyenesen kimondván, hogy „esküdtszék mellett az igazság a pillanatnyi szenvedélytől, a tudatlanságtól vagy a haszonleséstől, és mindig a véletlentől függ", s Beltrami Scalia (La riforma penitenziaria in Itália) az igazságszolgáltatás biztosabb és gyorsabb működését az esküdtszék eltörlésétől várja. e) Ferri az esküdtszéket eltörlendőnek tartja már azért is, mert sociologiai törvény, hogy minden speciális functiónak