Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 2. szám - Az esküdtszék Olaszországban

AZ ESKÜDTSZÉK OLASZORSZÁGBAN. ül győződve is legyen arról, hogy valóban igazság lett szolgáltatva. Kétségtelen, hogy erről meggyőződés csak akkor szerezhető, ha az intima convictio indokai ismeretesek. És valóban, nem kézzel fogható ellenmondás rejlik-e abban, hogy mig egyrészről határozottan megköveteltetik, hogy.a büntető Ítéletnek a büntetés mérvére vonatkozó része kellően indokoltassék: a cognitiónak kétségtelenül még jóval fontosabb része, a bűnösség kérdése, indokolás nélkül döntessék el? A parmai felebbviteli törvényszék főügyésze az 1880. évi törvénykezési szakot megnyitó beszédében — elörebocsájtván, hogy annak megítélését, miként működik az esküdtszék, szerfelett vagy ép egészen lehetlenné teszi azon körülmény, hogy az esküdtek a verdictet nem indokolják, s igy annak benső értékének megállapítására a lényeges ismérv hiányzik — azt hangsúlyozza, hogy az esküdtszékek általánosan ismeretes, épen nem ritka, sajnálatos tévedései, valamint a lehetetlenségek közé még sem sorozható roszakarat ellen nem lehet nélkülözni egy biztosítékot: a verdictek indokolását. Nem késik azonban annak elismerésével, hogy ez által az intézmény természetéből kivetkőztetnék, mert lényeges jellege, hogy absolut, nem felelős hatalom. És már ebben is döntő érv fekszik az esküdtszék ellen; egyrészt azért, mert a szabadság, melyre az intézmény hivei leginkább hivatkoznak, és az absolutismus, mely az esküdtszéknek lényege, egymással sehogy nem egyeztethető Össze, s egymást egyenesen kizáró ellentétes fogalmak, — másrészt azért, mert ha intézmény csak oly feltétel alatt fogadható el, mely mellett létezése s fennállása lehetetlen, ez annyi, mint magának az intézménynek a priori lehetetlenségét elismerni. Carmignani szive melegen dobogott az emberiségért, a szabadságért, s ő az indokolás nélkül itélő esküdteket kadiknak nevezte el. c) Azon elvek között, melyeknek hatása nem szorítkozott pusztán azon tudományra, a melyben először kifejtettek, de minden irányban az emberiség közkincsévé váltak, a legfontosabbak egyike: a munkafelosztás elve. Ez ép oly kétségtelen, mint az, hogy az esküdtszéki intézmény ezen elvvel homlokegyenest ellenkezik. Mellőzve itt Angliát, melyre vonat-