Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 1. szám - Perrendtartási reformok. Anglia

SZEMLE. 51 világállam, világbéke, nemzetiség és nemzet eszméi felett" czím alatt, mint külön lenyomat a Magyar Polgárból ma közkézen forog s lesz alkalmunk az érdekes dolgozattal tüzetesen foglalkozni. — Glasson Ernő, a párizsi jogi facultás és az École des sciences politiques tanára, Anglia jogtörténetének, politikai és törvényhozási intézményeinek, a megfelelő franczia intézményekkel való összehasonlító leírásával foglalkozik. A munka a tárgyat a legrégibb időktől a legújabb korig Öleli fel, s hét kötetre fog terjedni. Az első, mely az angol-szász időszakot tárgyalja, az imént került ki sajtó alól. — Lord Beaconsíield beszédei, melyeket T. E. K e b b e 1 rendezett, januárban jelennek meg. Szédelgés ügyvédek jóhiszeműségével. A „Zeitschrift für die gesammte Strafrechtswissenschaft" 1881. évi 4-ik füzetében a következő érdekes esetet olvassuk: 1880. évi márczius hó 4-én egy, üzleti ügyekben látszólag igen jártas, I. nevü fiatal kereskedő jelent meg R. h—i ügyvéd irodájában. Magát a szomszéd C. városbeli D. Fülöp bankár megbízottjaként mutatva be, R. ügyvédnek keresetet adott át, melynek értelmében Kr. Henrik h—i lakos D. Fülöp czéget a h —i országos törvényszék előtt 16,900 márka értékű letéteményezett értékpapírok visszaadása iránt perelte. Kérte az ügyvédet, hogy e perben alperes czég képviseletét elvállalni szíveskedjék. R. erre késznek nyilatkozott és a sikeres védelem czéljából a peres viszony közelebbi körülményei iránt kérdezősködött. I. a következő felvilágosításokat adta: a követelés fennáll és alperes csupán azt vitatja, hogy felperes a követelést felmondani tartozott volna; e körül forog a kérdés. Felperes ezen kötelessége kitűnik alpereshez intézett számos leveléből, melyek közül hármat el is hozott. Különösen hangsúlyozza, hogy a h—i törvényszék illetékessége — C más törvényszék területén fekszik — meg nem támadandó, mert a felek e tekintetben már megegyeztek; egyébként fölötte valószínű, hogy a tárgyalási határnap előtt egyezség fog létrejönni. R ügyvéd ezen kielégítő közlemények után, meghatalmazási űrlapot adott át L-nek D. Fülöp által leendő aláírás végett, felkérvén öt egyúttal 75 márknyi előleg beküldésére. Erre I. távozott. Másnap ismét eljött, elhozván a „D. Fülöp bank- és váltóüzlet" aláirású meghatalmazást. Az előleg azonban elmaradt. R. ügyvéd a nyert utasítások alapján az elleniratot elkészítette és azt Cl. h—i ügyvédnek, az ellenfél képviselőjének, kézbesítette. Az első, 1880. évi ápril hó !)-ére kitűzött tárgyalási határnap közeledtével R. ügyvéd, azon véleményben, hogy az ügy — miután az előleg még mindig késett — talán egyezségileg intéztetett el, 1880. évi márczius hó 3<J-iki levelében D. Fülöptől ez iránt felvilágosítást kért. Az erre már másnap érkezett válasz meglepő volt. D. Fülöp abban a hozzá intézett kérdést egészen érthetetlennek mondja; felperest, sőt oly nevü embert, nem ismer; ilyennel soha összeköttetésben nem állott és azt hiszi, hogy R. ügyvéd részéről tévedés forog fen. Ezen felelettel szemben R. csak azt constatálhatta, hogy a nála lévő 4*