Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 1. szám - Perrendtartási reformok. Anglia

48 KÜLFÖLDI JOGÉLET. átalában véve pleading-) nélkül is felismerhető- A fentebbi statistikai adatok mutatják, hogy 20,804 ügy intéztetett el végtárgyalás nélkül; mind­ezekben alig lehetett haszna a pleading-nek. Azon ügyek is, melyekben bizonyítási eljárás rendeltetik, nagyrészt igen egyszerű tényálláson fordul­nak meg (pl. elkövette-e alperes a károsító cselekményt? szerződött-c es megszegte-e a szerződést?). Más ügyek, pl. a kereskedelmiek, oly egyenlő formákban mozognak, hogy a tényállás felvétele csakis a törvényes techni­calitások következtében nehéz. A mi a költségeket illeti, azok a bizottság véleménye szerint nagyrészt onnan erednek, hogy a felek, tekintet nélkül az ügy természetére, az eljárási nemek között korlátlanul választhatnak. Ezen okokból a bizottság az eljárás oly változtatását javasolja, mely szerint a biróság a per minden stádiumában ellenőrzést és felügyeletet gyakorolhasson, nevezetesen : 1. Felperes tartozzék az idézésen hátiratban követelése természetét megjelölni ; alperes bizonyos határidőben röviden nevezze meg kifogásai' (pl. csalás, elévülés, fizetés); mire felperes megjelöli a bizonyíté­kokat. 2. Minden ügy egy-egy masternek**) osztatik ki, ki belátása szerint intézkedik az ügy kellő előkészítéséről. 3. Pleading-et csak bíró engedélyezhet. 4. Megszüntetendő azon gyakorlat, hogy minden kérdésre nézve külön idézés bocsáttatik ki; a biró vagy a master a folyamatban levő ügyben valamely fél kérelmére bármely kérdés megvitatását elren­delheti. 5. Az ilyen rendeletek következtében felmerülő költségeket rend­szerint a folyamodó fél viseli. A bizottság foglalkozott azon panaszokkal is, melyek az új Judicature Act alatt állítólag megszaporodott költségeket tárgyazzák, és azt találta, hogy forrásuk nagyrészt az okmányfelmutatásnak (diseovery) és a felek meghallgatásának (interrogatory) korlátlan használha­tása. E téren sok a visszaélés. Ha az első elrendeltetik, a fél eskü alatt bevallani köteles mindazon leveleket, irományokat, könyveket és okiratokat, melyek birtokában vagy hatalmában vannak. Ezen okiratokat azután meg kell tekinteni, lemásolni, ismét lemásolni stb., mi tetemes költségekkel jár; nem is tekintve, hogy a kérdés eldöntését hosszas viták szokták megelőzni. A második esetben a fél eskü alatt hallgattatik ki; ezen bizo­nyítási eszköz szintén költséges és gyakran csupán az ellenfél boszantására használtatik. E bajok részbeni eltávolítására javasoltatik 6. Az okirat-felmutatás és a felek kihallgatása oly okmányokra, illetőleg tényekre szorittatik, melyeket a master perbeli kérdésekre vonat­*) Ha alperes megjelent, a felek közötti tárgyalás (pleading) kezdő­dik, melyben a kereset és a védelem vitás pontjai állapittatnak meg. Csak ezen, különböző visszaélések által eredeti alakjából egészen kivetkőztetett eljárás befejeztével^kerül az ügy a biróság előtti megvitatás alá. **) A fötörvényszék minden osztálya mellett bizonyos számú master (magister) működik, kik a legszorosabb értelemben vett cognitio kivételé­vel, a polgári ügyeket kezelik es ellátják. Elmozdithatatlanság tekintetében birói minőségük van. Ok liquidálják a költségeket stb.

Next

/
Thumbnails
Contents