Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 1. szám - Perrendtartási reformok. Anglia

KÜLFÖLDI JOGÉLET. Í7 A fotorvényszék. különös tekintettel vádlottnak a felebbviteli tárgyaláson felhozott magyarázataira, feddésre Ítélte. Anglia. Perrendtartási reformok. M. é. január hó 7-én a lordkanczellár levelet intézett C o 1 e r i d g e angol lord Chief Justice-hez, kérve öt, vállalja el az elnökséget egy oly bizottságban, melynek czélja „megvizsgálni és kijelölni azon változtatásokat, melyeket a főbíróság törvénykezése, tár gyalása vagy eljárása tekintetében, Összefüggésben a fotorvényszék három osztályának egyesítésével és ennek következésekép, vagy általában tenni lehetne; megvizsgálni továbbá azt is, mennyiben czélszerü a létező felebbe zési jog korlátozása." A lordkanczellár kijelentette, hogy e bizottság javaslatai természetesen azon küldöttség elé fognak terjesztetni, melynek a Judicature Act szerint feladata az eljárási szabályok megállapítása. A lord Chief Justice a megbízást elfogadta, s a commissio befejezvén munkálatát^ már május hóban beadta jelentését, melyet a kanczellár a bizottságban részt nem vett föbirákkal is közölvén, ezek szintén mindannyian megtették észrevételeiket. Az angol kormány nemrég közzétette a fentemlitett bizottsági memorandumot, melyet a következő kivonatban ismertetünk olvasóinkkal. A bizottság első sorban azon kérdésre intézte figyelmét: mennyiben volna az ügymenet azonosítása czéljából kívánatos, hogy az idéző végzéssel (writ of summons) alperesnek a kereseti tényállás is tudomására adassék.*) E végből átvizsgálta az 1879. évi statistikai feljegyzéseket és a következőket találta : A fotorvényszék Összesen 59,659 idéző végzést adott ki. Az így megindított perek közül 15,372 (25.68%) megjelenés nélkül nyert elintézést, makacssági ítélet által 16,967 (28.34°/o), ítélettel, de voltaképen vita nélkül 4U251 (7.10°/o); oly ügy, melynek sorsáról a bíróságnak tudomása sincs, tehát hihetőleg szintén békés elintézést nyert, 20,804 (35.lO°/o), contentiosus ítélettel befejezett 2265 (3.78°/o). Ily körülmények között a bizottság meggyőződése az, hogy a fennálló idézési eljárás az ügyeknek kevés költséggel való lebonyolítását nem gátolja, miért is a kereseti tényállásnak már az idézésben kifejtését, mi nagyobb költséget okozna, nem ajánlja. Második sorban azon kérdéseket tette megfontolás tárgyává a bizottság, hogy azon esetben, ha a per alperes megjelenése után meg nem szűnik, 1-ször lehet-e végtárgyalás előtt felismerni, hogy a felek között igazi vita forog-e fenn ? 2-szor, lehet-e a végitélet alá kerülő ügyekben a költségeket csökkenteni ? A bizottság azon nézeten volt, hogy a felek közötti vitás kérdés *) A writ of summons a bíróság által a fejedelem nevében kiadott megjelenési parancs, mely csak rövid megjelölését tartalmazza a követelésnek („in an action of promises, debt" etc).