Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 1. szám - A magistratura reformja. Francziaország

KÜLFÖLDI JOGÉLET. 45 ne férjen • ehhez pedig szükséges, hogy a birák rangja, helyzete és fizetése egyenlő legyen. így az első és másodfokú törvényszékek egy osztályúak volnának, vagy jobban mondva, nem volna többé osztályzat; hanem az első és másodfokú bíráknak minden tekintetben teljesen egyenlőknek kell lenniök. Ha a felebbviteli határozatok tekintélye nagyobb, az onnan van, hogy nagyobb számú birák hozták, az ügy újabb megvizsgálása után, mely az elsőnek mintegy ellenőrzése. A vita tere a felső bíróságnál jobban elhatárolt, a discussio tömörebb, gondosabban és pontosabban adatik elő az, a mit az első biró figyelmen kivül hagyott vagy roszul méltatott; közvetett oka pedig az, hogy a ténymegállapításból eredő izgalom megszűnvén, a jog biztosabban értelmezhető; végre az, hogy a közvélemény, melyet a legfőbb bírónak neveznek, megragadta az ügyet és az ítéletet, miből a felsőbb bíróság gyakran inspiratiot meríthet. Szóval a kevésbbé informált birótól a jobban informálthoz, de nem a kevésbbé képes vagy megbízható birótól jobbhoz, történik felebbezés. Ebből magyarázható, hogy valaha a kerületi törvényszékeket egymás felülvizsgáló bíróságaivá tették. Ma a felebbviteli és az első fok közegei között nincs magaslati különbség. Nem látjuk-e gyakran, hogy a felebbviteli bíróság tagja előléptetés útján törvényszékhez kerül, nemcsak mint elnök, hanem egyszerűen bírói rangban ? Ez különben elég furcsa következménye a mi eltÖrlendö osztályozásunknak. Említettem az elnökségeket. Azon kivételt, melyet a teljes mozdulatlanság tekintetében képeznek, minél csekélyebbé kellene tenni. A bírói testület kivívott vagy választott, időleges vagy élethossziglanos elnökének kartársaival egyenlőnek kellene maradnia; primus inter pares. mint hajdan mondák, általuk vagy helyettük arra kirendelve, hogy őket képviselje és munkáikat vezesse. Fizetése bizonyos képviseleti költségeket kivéve, ne legyen nagyobb, mint társaié. Elég példánk van ilyen elnökségekre, melyeknek azárt megvan a kellő tekintélyük, sőt bizonyos díszük is ; nem kell messze mennünk: ott van az esküdtszéki elnökség. Ügyvédi fegyelmi vétség. A douai-i fötörvényszék nem rég Tournier Károly boulognei ügyvéd felebbezett fegyelmi ügyét tárgyalta, melynek tényállása kitűnik az első bíróság következő jegyzökönyvéből és Ítéletéből : „Az J8SI. október 3-án tartott tárgyalás alkalmával Tournier ur egy ügy elhalasztását kérte azon okból, mert a hivatalszolga által a percsomót kérette, de az államügyész azt kiadandónak nem tartotta. „Megjegyeztük Tournier urnák, hogy az államügyész ur nem tartozik eleget tenni az igy szóbelileg, hivatalszolga utján előadott megkeresésnek s kijelentettük, hogy a tárgyalás folytattatni fog. „Erre Tournier ur folytatja észrevételeit s az elnök ur elvonja tőle a szót. „Tournier ur erre azt mondja, hogy távozik. Elnök ur kijelenti, hogy ezt megteheti és hogy a tárgyalás folytattatni fog. „Erre Tournier ur emelt hangon felkiált: „Könnyebb egy incidenst elfojtani, mint megoldani!"