Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 6. szám - A szerződési szabadság

A SZERZŐDÉSI SZABADSÁG 423 az előlegszámlát is. Ez oly szerződés, melynél fogva a hajó-tulajdonos azon feltétel mellett, hogy a tengerész a hajóval tengerre száll, engedményesének bizonyos bérösszeget előlegez; a hajós ezen pénzmüvelet után tetemes százalékot fizet. Ezen esetben az előlegszámla mindkét fél érdekében tiltatott el, mert a rendszer mindkettőre nézve káros volt ; a törvényhozás pedig igazolva van az által, hogy a hajós részén fenforgó rosz szokás, gondatlanság, Önuralom hiánya és kísértés következtében, mindkét szerződő félre nézve lehetetlen volt a törvényhozás segitsége nélkül a rosz szokást megtörni. Ezek csak kevés példák azok közül, melyeket választhattam volna; még sokat hozhatnék fel, de az idézettek eléggé megvilágítják az elvet. Összevéve a mondottakat, a következő tételeket állítom fel: Az újabb nemzetgazdaság alap elvét nem a szerződési szabadság, hanem az önérdek javasolta cselekvési és rendelkezési szabadság képezi. A szerződési szabadság fogalom-kibövitése (superadds the notion) a kötelező obligatiónak, mely magában véve nem szabadság, hanem annak ellenkezője. Azonban az emberi forgalom nem nélkülözheti az obligatiót, és a szerződési szabadság nagy lépést jelent a cselekvési és rendelkezési szabadság felé, mert a törvény vagy szokás alkotta kötelem helyébe az egyes ember létesítette kötelmet teszi. Mindazonáltal lényeges" kelléke az ilyen kötelemnek, hogy mindkét fél beleegyezése teljes, szabad és értelmes legyen; s e tekintet korlátozásokra vezetett, melyeket a jog, jóval mielőtt a nemzetgazdaság befolyása érvényesült volna, elismert; melyek minden szerződési jog lényegét képezik, s melyek épugy megvannak a common lawban mint az újabbkori törvényekben. Ily megszorítások tökéletesen megegyeznek a nemzetgazdaság alapelvével, mert magának a szabadságnak érdekében valók. A közjólét, a felek vagy harmadik személyek érdeke, sok más megszorításokat is igazol és követel. Megjegyzendő, hogy vannak a szerződésnek igen sok úgynevezett folyományai fincidents), melyeket a jogászok a szerződés következményeinek tekintenek, de melyek nem a felek szabad cselekvésének eredményei, hanem a jog vagy a szokás által eröszakoltatnak reájok. Törekvésemet félreértené, a ki azt hiszi, hogy a szabadság yazi hatását, vonatkozzék az szerződésekre vagy más tárgyakra, megszorítani akarom. Ez idő szerint a túlságos megszorításban, nem a túlságos szabadságban látok veszedelmet. A törvényhozási beavatkozást nem lehet elég óvatosan gyakorolni. Nem is tekintve MAGYAR IGAZSÁGÜGY. XVII. 1882. C. 28