Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 6. szám - A szerződési szabadság

A SZERZŐDÉSI SZABADSÁG 419 vényes rendelkezésbe történik beavatkozás. Ezen eszköz elegendő ott, hol a felek egyenlő helyzete következtében vagy más okokból valószínű, hogy az új törvény rendszerint hatás nélkül fog maradni; és ennek megvan azon nagy előnye, hogy a felek szükségletei szerinti fejlődés és változás lehetséges. Szép példája volna ennek az Agricultural Holding Act, ha következetesen szerkesztetett volna. Czélja az volt, hogy megszüntesse a törvény azon igazságtalan vélelmét, hogy a mi a földdel összeköttetésben áll, a földesúr tulajdona ; de oly alakban és módon tette ezt, hogy a felek ki voltak hiva a törvény kijátszására. Kizárom azon eseteket is; melyekben a törvény némely személyektől bizonyos hivatások gyakorlására meghatározott tulajdonságokat követel. E beavatkozás okai különfélék és kétséges értéküekek ; nem is bizonyos szerződésekre nézve, hanem általában véve némely ügyletek körül történik beavatkozás. Mellőzve ezen eseteket és csak azokat véve szemügyre, melyekben a jog föltétlen ellenőrzést gyakorol a szerződések fölött, azt hiszem, az ezen ellenőrzést igazoló okok következőkép osztályozhatók : 1. Azok, melyekben harmadik személyek vagy a közönség oly hátrányt szenved, hogy érdekűkben mindkét szerződő fél jogai korlátozandók. Ezen esetben a fönehézség a korlátozó törvény keresztülvitelének biztosításában áll, miután ex hypothesi mindkét fél érdekében van a törvényszegés. 2. Azok, melyekben a szerződési feltételek törvényhozási meghatározását mindkét fél szükséglete vagy érdeke követeli. 3. Azok, melyekben a törvényhozás beavatkozása csak az egyik íél védelmére vagy előnyére szolgál. Az utóbbi esetben a beavatkozás igazolásául bizonyítandó volna : I. hogy a beavatkozás tárgyát képező kötelem magában véve kétségtelenül vagy rendszerint igazságtalan vagy észellenes; vagy II. hogy a fél, kinek érdekében beavatkozás történik, önmagát megvédeni képtelen. Ez különböző okokból lehet igy, például: a) magának a félnek természetes gyöngesége vagy tudattansága miatt; b) a másik fél magasabb tudománya, vagyona, hatalma vagy helyzete miatt; c) ha a másik fél kiváltsággal bir; d) a szokás vagy a divat hatalma következtében. Megkísértem most, ezen elveket létező törvényhozási problémákra alkalmazni. Meg kell azonban jegyezni, hogy ilynemű elvek felállítása aránylag könnyű dolog; az igazi nehézség alkalmazásukban fekszik. A syllogismusnak minorja okozza a valódi zavart.