Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 6. szám - A szerződési szabadság

420 FARRER T. H. Az egyes esetek körülme'nyei ke'pezik a döntő tényezőt; helyes felismerésükben rejlik az igazi nehézség. 1. A földesúr és a bérlő közötti szerződések és pedig a) a vadászatra, b) a földjavitások beszámítására c) a bérösszegre vonatkozólag. Ha tőkéjük, helyzetűk, egyesülés és a földes urak kereslete következtében, a bérlök oly helyzetben vannak, hogy becsületes és egyenlő alapokon alkudhatnak a földes úrral; ha, különösen, egyenetlenség esetében azt mondhatják a bérbeadónak: „máshová megyünk tőkéinkkel és tehetségeinkkel" : akkor valószínű, hogy jobb szerződést csinálnak, mint a milyet helyettük a törvény felállíthat. De ha ellenkezőleg, a töke nehéz mozgósithatása, társadalmi és feudális szokások, a bérlök túlságos versenye vagy más okok kö vetkeztében a földes ur dictálhatja, a bérlő pedig nem utasithatja vissza a feltételeket: akkor joggal avatkozik be a törvény a bérlő érdekében. Vegyük különösen Irland esetét. Ha igaz, a mit a földrendszer megváltoztatására törekvők állítanak : hogy a bérlő sok, a földesúr kevés; hogy a bérlő, ha csak az országot el nem hagyja, más foglalkozásra nem mehet át; hogy a helyi viszonyok szerint csakis a bérlő tesz foldja vitást; hogy e javítások a földesúr kegyelmének vannak kiszolgáltatva; hogy minden veszteségi koczkázat a bérlőre nehezedik, minden nyereségi kilátás a földesúré; hogy e kemény föltételeket nem enyhíti semmi társadalmi szokás: akkor a bérlő érdekében való törvényes beavatkozásnak oly erős esetével van dolgunk, milyenben valaha méltányossági bíróság a szerződést érvénytelenítette. Ha másrészt e viszonyok oly; kedélyállapotot szültek, hogy a földesúr elmozditási jogát,'még javítási szándék és a tisztességes bér nem fizetése esetében is korlátozza a gyilkosságtól való félelem : akkor utóbbinak bizonyára nincs meg azon cselekvési és rendelkezési szabadsága, melyet a jog és a nemzetgazdaság egyaránt megkívánnak. Ily esetben szerződési szabadságról beszélni esztelenség. Egyik oldalon sincs igazi szabadság. A nemzetgazdaság, a jog és a józan ész egyaránt követelik a törvény oly változtatását, hogy a földesúr tökéjét, a bérlő munkáját és tehetségeit, ugy használhassa, hogy mindkettő boldoguljon. Nem lehet itt feladatom vizsgálni, mennyiben felel meg a fentebbi leírás a valóságnak, és mennyiben lehet ezt megváltoztatni ugy, hogy a földesúr iránti igazságtalanság nélkül a bérlő szabaddá legyen. En csak azt állítom, hogy ha e tények valók, akkor bennök a szabad szerződés feltételei nincsenek meg. A földesúr és bérlő közötti viszonyban a beavatkozás talán