Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 6. szám - A szerződési szabadság

416 FARRER T. H. nak a szerződések módosítására és félretételére. A szerződési szabadság szűkebbre szabatott, mert rabszolgaságra vezetett. Szükségtelen további példákat felhozni. Minden kétségen felüli dolog, hogy akár a jogtudományt akár az újabb vagy régibb törtorvényhozást tekintsük, jogunk valamint más müveit népek joga, rendszeresen tilalmazzák a szerződéseket, megtagadják kikényszeritésűket és különös feltételeknek vetik alá mindazon esetekben, midőn a fél korlátlan szerződési képessége öt igazságtalanságnak vagy elnyomásnak vetné alá, — vagyis, ha a szerződési szabadság a személyi szabadság helytelen korlátozására vagy megrontására vezethet. A szerződési szabadságot tehát a jog szempontjából minden oldalról korlátokkal látjuk körülvéve; ezek közül némelyek a közönség-, mások harmadik személyek-, mások a szerződés többi személyei-, végre talán a legtöbbek magának a szerződő félnek érdekében alkotvák. E korlátozások oly alapvetők, hogy nem annyira egy általános szabály alóli kivételeknek tekinthetők, mint a szerződés lényeges elemei meghatározásának. A kötelező szerződés jogi fogalma következő elemekből áll : 1. Mindkét szerződő fél teljes cselekvési szabadsága ; 2. A körülmények ismerete mindkét szerződő fél részéről; 3. Kölcsönösség, jogi nyelven : consideration : 4. A szerződés tartalmát képező dolog lehetősége ; 5. Annak törvényessége ; 6. Mások törvényes jogainak sértetlensége. Látni fogjuk, hogy ezen elemekből kifejthetök és azokra alapithatók, ha nem mind, ugy majdnem mind azon korlátozások, melyekről értekeztem. Mielőtt ezen elveket élő esetekre alkalmaznók, jó lesz oly egy tévedésre figyelmeztetnünk, mely gyakran félrevezet. A nagy jogi elv, mely a megbeszélt eseteket vezérli, az, hogy az oly szerződésnek, melyet a jog kikényszerit, lényeges eleme: a szabad, értelmes beleegyezés. Ez teljesen azonos ama gazdasági elvvel, mely az; Önzésből származó szabad és értelmes választásra, mint a javak termelésének leghatalmasabb tényezőjére támaszkodik. A hol ily szabad és értelmes beleegyezés, ily szabad választás hiányzik, ott hiányoznak a lényeges elemek, melyeken a jog és a nemzetgazdaság szerint a kötelem hatálya alapszik. Mi azonban folyvást ott is vélelmezzük e szabad választást és beleegyezést, a hol tényleg sem választás sem beleegyezés, sőt beleegyezési szándék sem létezik; és e szokásunkat még erösitik a ficttók, melyeket a jogászok, kik minden kötelmet szerződésből szeretnek származtatni, felállítanak. Nincs jogunk feltenni, pedig folyvást felteszszük, hogy oly tárgyak körül,