Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 6. szám - A szerződési szabadság

412 FARRER T. H. mely szerint a férjes nö szerzödésszabadságának ke'rdése megoldható. De a gyermekek, örültek e's férjes nők eseteiben foglalt elv még tovább fejlődött. A jog általában, és a kanczélláriai bíróság különösen, mindig elismerte, hogy azon látszólag alapvető elv mögött, hogy a szerződést teljesíteni kell, azon még lényegesebb szabály áll, hogy minden szerződőnek szabadnak kell lennie, vagyis, hogy a kötelezettség elvállalásakor értelmesnek, szabadnak és akarattal bírónak kell lennie. Ha a szerződés ezen lényeges feltételek mellőzésével jött létre, az félre fog tétetni; még inkábbr ha absolut physikai kényszer vagy törvénytelen nyomás fenyegetése mellett alakult. De a méltányossági biróságok még tovább mennek, A következő idézetek ítéleteikből vagy eljárásukat tárgyazó tekintélyes müvekből vannak véve: „A döntő kérdés minden esetben az, vájjon a fél valóban szabad és akarattal biró volt-e. A méltányossági biróságok törvénytelennek és a létrejött okirat félretételére okul tekintenek minden a szerződőre vagy rendelkezőre gyakorolt oly befolyást, mely a fél kora és képessége, az ügylet természete s az eset összes kürülményei szerint a szabad érett megfontolást kizárja." „Ha ki van mutatva, hogy oly személy, kinek a másikra ellenállhatlan befolyása van, az utóbbitól e helyzet tartama alatt előnyt szerzett, hacsak az ellenkező a legkétségtelenebbül igazolva nincs, az vélelmeztetik, hogy ezen előny a nevezett befolyás utján szereztetett meg; a panaszos fél nem tartozik kimutatni e befolyás tényleges érvényesítésének módját. Gazda és cseléd közötti viszony idominion —submission) esetében kényszer vagy megtévesztés vélemeztetik." -Szokásos befolyás mint „a felek helyzetének természetes kifolyása" is vélelmeztetik. Ezen elvek alkalmaztattak a szülő és a gyermek, a gyám és a gyámolt, a lelki tanácsadó és a tanácsotvevö, az orvos és a beteg közötti és még egyéb viszonyokra is, a nélkül, hogy ezekre szorítkoznának. A bíróság nem akarja az esetek ezen osztályát deflnitio által megállaptani, s abbeli határozott szándékának ad kifejezést, hogy az elvet egyenlő körülmények között mindig alkalmazni fogja. Kimondatott, hogy „törvénytelen befolyásra lehet következtetni mindannyiszor, midőn a kedvezmény olyan, a milyent a kedvezményezettnek követelni természetes vagy erkölcsi joga-, a kedvezményezönek pedig nyújtani észszerű oka nincs." „Ha a felek között társadalmi állás vagy észtehetségek tekintetében igen kirívó különbség létezik, vagy ha az ügyletre az egyik fél szüksége adott okot és az oly természetű, hogy az egyik felet bizonyos fokig a másik hatalma alá helyezi, a méltányossági bíróság hajlandó lesz a szerződés létrejötte körüli gyanús körülményekre sokkal nagyobb