Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 6. szám - A szerződési szabadság

A SZERZŐDÉSI SZABADSÁG 411 szabad, teljes, értelmes beleegyezési képességet, mely a kötelező igéret lényeges feltétele. így például a gyermek kötelező képessége igen korlátolt. Kötelezheti magát életszűkséges dolgok beszerzése végett, házasság által szülei beleegyezésével, házassági szerződés által, s némely esetekben a bíróság köt helyette szerződést. Kötelezve van akkor is, ha cselekménye másnak kárt okozott. De ezen kivül szerződés által nem kötheti magát. A részeg vagy az örült szorosan véve egyáltalában nem köthet szerződést. Kötelezheti magát életszükséges dolgokért, s kötheti az olyan személylyel létesített szerződés is, ki állapotát nem gyaníthatta. Mindkét esetben a jog gyakorlatilag véve tiltja a szerződést, mert a kötelező szerződés egyik lényeges eleme — az egyik fél teljes, szabad és értelmes beleegyezése — hiányzik. A férjes nő esete sajátszerű és érdekes. Eredetileg vagyona a férj tulajdona lett s egészen szerzödésképtelen volt. Fokonként azon gyakorlatot honosította meg a Chancery bíróság, hogv gondnokok kirendelése mellett vagyont jelölt külön használatára s ennek folyamányaképen az igy számára külön kijelölt vagyonnak tulajdonilag bírására és az avval való ügyködésre képesnek ismerte el. Ily módon nyert bizonyos szerződési és következésképen bizonyos kötelezhetési jogokat e vagyon tekintetében. De miután az l ^ véleményeztetett, hogy férje befolyása alatt kell állania, s hogy ha azza \^ rendelkezni épugy képes volna, mint más tulajdonos, a férj érdeké ben attól megfosztaná magát, a jogászok a „restraint on anticipation" nevü korlátot találtak ki, melynél fogva megtiltatott neki, hogy férje életében vagyona jövedelmét utalványilag vagy más módon előre használhassa (anticipating). így a férjes nőnek eredetileg nem volt szerződési szabadsága ; azután külön módon és korlátolt czélra szabadságot nyert; végre, hogy e rendelkezés jövendő szabadsága csorbítására ne használtassék, az a házasság tartamára tőle elvétetett s jövedelmének az esedékesség idején való élvezésére szoríttatott. Az újabb törvényhozás további jogokat adott a férjes nőnek fizetése és keresménye tekintetében. Ily képen világos, hogy a jog terjedő és változó állapotban van. Teljes csak akkor lesz, ha a férjes nő részére feltétlen szerződési szabadság ismertetik el arra nézve, a mi tulajdonát képezi, bármi módon szerezze azt. Kétségtelen, hogy itt a közös háztartásból és az életközösségből valamint a férj természetes befolyásából nehézségek merülnek fel; de e nehézségek alig nagyobbak mint azok, melyekkel a jog a közönséges társasviszony és az illetéktelen befolyás alatt létrejött szerződés eseteiben sikeresen elbánt ; létezik tehát analógia,