Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)
1882/17 / 6. szám - A szerződési szabadság
410 FARRER T. H. félnek nem szabad volta ke'pezi a beavatkozás alapját. Az egyik fél oly helyzetben van, hogy dictálhatja feltételeit; ennélfogva a törvényhozás a másik fél érdekeit képviseli a szerződésnél. Van végre az eseteknek egy osztálya, melyben minden müveit nemzet a puszta kényelmet is elegendőnek tartja arra, hogy a személyes szabadságot megszorítsa. Ennek legtalálóbb példáját talán azon törvények képezik, melyek a pénzt és az árfolyamot szabályozzák s törvényes pénzt létesítenek, melyek azt határozzák, hogy az értékeket ezen pénzhez kell mérni s elnyomnak minden más mint állami pénz készítését és használatát. Hasonló példát szolgáltatnak a súly- és mértéktörvények, valamint azok, melyek a más súly és mérték szerint keletkező szerződéseket tiltják. Kevésbbé fontos, de époly találó példát láthatni a bérkocsik díjszabályzatában. A beavatkozás oka itt egyszerűen a mindenkori alkuval járó időveszteség és alkalmatlanság elkerülése. A következő furcsa példát azért hozom fel, mert egy gazdasági elvvel függ össze. A Common Law és Chancery között véleménykülönbség van arra nézve, mily terjedelemben lehet valakinek hatalma, a földbirtokot dologi szerződésekkel lekötni. Ha a tulajdonos a szomszéd telek vevőjével szerződik, a közönséges jog bíróságai ugy ítéltek, hogy az ily kötelem tisztán személyes, s hogy a jogutódot nem terheli; és ítéltek így azon gazdasági okból, hogy a föld tulajdonosa nem kötheti meg annak jövendő élvezetét, s nem terhelheti azt kedve és szeszélye szerint új adóságokkal vagy kötelezettségekkel. Az Equity - bíróságok, ellenkezőleg, inkább a szerződési, mint az általános használati szabadságra ügyelve, ugy döntöttek, hogy a tulajdonos a föld használatában a jogelőd szerződése által korlátozva van. Világos, hogy ha e hatalom szeszélyesen használtatik és rendesen kieröszakoltatnék, ebből nagy gazdasági baj eredhetne. De az Equity-biróságok valószínűleg kitérnének a következmények elöl a szabad belátású itélekezés azon eszközével, melyet Bedford herczegnek a British Museum gondnokai elleni ismert perében használtak, hogy ugyanis hatálytalannak nyilvánítják a szerződést, ha időközben a viszonyok, melyek között az létre jött, teljesen megváltoztak. Azon osztályoknak, melyekre tárgyamat felosztottam, másodikához érek most, ahhoz, melyben a szerződéses felek egyikének szabadságába magának e félnek érdekében avatkozik a jog. Az ezen osztályhoz tartozó esetek élén azon ügyek említendők, melyekben a jog kötelező szerződés megállapítására nem ismer el semminemű képességet, mert a fél állapota olyan, hogy kizárja ama