Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 6. szám - A szerződési szabadság

408 FARRER T. H. kiterjeszthető. Az ezen okból érvénytelen szerződések közül említésre méltó: az ellenséggel való kereskedés, barátságos nemzet elleni hadviselésre vonatkozó szerződések, a törvényhozó vagy bírói avagy közigazgatási hivatalnokot részrehajló eljárásra vagy a hivatalok elárusitására vagy hűtlen osztogatására bíró szerződések, hivatalos fizetés engedményezése, bűnügyi panasz vagy választás elleni kérvény emelését czélzó egyezmény, a polgári igazságszolgáltatás rendes menetébe való befolyás, champerty and maintenance, a gyermekek gondozásáról vagy neveléséről való lemondás iránti megállapodás, a tengerészek fizetésének biztosítása, a házasodás vagy a kereskedés megszorítására vonatkozó szerződések. A két utóbbi, valamint a tilos együttélésre és elkülönítésre vonatkozó szerződések tilalma mind a szerződő felek, mind a közönség érdekében történik és alant visszatérek reájuk. Az olyan törvénykezés, mely a bíróságot vagyoni szerződéseknek vagy rendelkezéseknek pusztán azon okból való érvénytelenítésére képesiti, mert a bíró véleménye szerint kierőszakolásuk a közjó ellen való, holott az ítélet indokai újak és a fennálló jog előtt ismeretlenek, már magában véve igen nevezetes tény. Ellenkezik korunk gondolkozásával és törvényhozásával, melv ha a szerződési szabadságba beavatkozik, ezt rendszerint szabatos elvek szerint teszi. A legjelesebb újabb birák egyike, a mostani Master of the Rolls, következőkép nyilatkozik a jog ezen ágáról : „Ne feledjék el, hogy nem szabad önkényesen kiterjeszteni azon szabályokat, melyek a szerződést, minta közjóval ellenkezőt, érvénytelennek mondják ki; mert a közjónak nincs nagyobb érdeke, mint hogy teljes korú és érett eszű embereknek végső szabadságuk legyen szerződni, és hogy szabadon és önkényt kötött szerződéseik szentek és a biró előtt kierőszakolhatok legyenek. Szem előtt kell tehát tartaniok azon uralkodó elvet, hogy nem kell könnyedén a szerződési szabadságba avatkozniok." Ez, mint a szóban levő tan bírálata, nagyon igaz és értékes ; de ily tan létezése mindazonáltal fontos, mert annak tudatára mutat, hogy a szerződési szabadság nem lehet korlátlan, hogy korlátai a körülmények szerint folyton változnak, s hogy kell létezni hatóságnak, legyen az birói vagy törvényhozási, mely ezen, szükség szerint kiterjeszthető határ megtartására ügyel. Van az eseteknek egy harmadik osztálya, melyben a jog a közönségnek vagy az egyik szerződő fél károsodását megakadályozandó, csak ugy tulajdonit erőt a szerződésnek, ha bizonyos szabályok és megszorítások szerint jött létre. Példaképen említhetők azon törvények, melyek a szeszes italok, marha, arany és ezüst rudak, lövő fegyverek, robbantó anyagok, lánczkábelek elárusitását, az építkezést, folyamok és folyók használatát, utasoknak száraz föl-