Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 6. szám - A szerződési szabadság

404 FARRER T. H. dáink számtalan korlátok bilincseiben találták a töke't és a munkát ; e megszorítások részint egy hajdan hasznos és szükséges szervezetnek túlélt maradványai voltak, részint hamis elméletekből, részint a kiváltság folyton éber önzéséből eredtek. E korlátozások eltörlése által és szabad mozgást biztosítván az egyéni önérdeknek, nagy vívmányt szereztek az emberiségnek. Miután az így eltávolított korlátok a szabad alkut nyomták, akadályozván a munkást hogy munkáját, a kézművest hogy árúit a legelőnyösebb piaczon értékesítse: az ekként aratott győzelem természetes megjelölése „a szerződési szabadság" kifejezés lett. Ha e kifejezést azután roszul használták és félreértették ; ha — mint az új igazságokkal gyakran megtörténik — a szavak siboletté váltak; ha fétisként imádják s igazi értelmének és jelentőségének mellőzésével aikalmazzák: ebből kettős veszély származik. Az első az, hogy ott használják, a hol alkalmazni nem kellene ; a másik, komolyabb veszély az, hogy a rosz használat ellenhatást szül, mely könnyen szem elöl téveszti és figyelmen kivűl hagyja a benne rejlő valódi igazságot. Fontos tehát meghatározni, mit értünk a „szerződés szabadság" kifejezése alatt, mit jelent az ezen szóval jelölt tevékenység, mily korlátozásoknak van vagy kellene e szabadságnak, a nemzetgazdaság vagy a józan ész és igazság még nagyobb érdekében alávetve lennie. Midőn ezt megkísértem, kénytelen leszek oly eszmesorra hivatkozni, mely inkább a jog, mint a gazdaság körébe tartozik; de látni fogjuk, hogy a szóban levő jogi elvek nemcsak ellentétben nincsenek a gazdasági czélokkal, de még azok megvilágítására szolgálnak. Tényleg a jog megelőzte a nemzetgazdaságot, s a korlátok, melyekkel a jogászok a hogy a szerződés a jogtalanság eszközévé legyen, elejét vették, oly megszorítások, melyek a szerződésre mint javakat termelő és felosztó eszközre épugy alkalmazhatók. A szerződési szabadság tehát nem egyszerűen cselekvési és rendelkezési szabadság. Ez föfontosságú pont. A szerződés kötelmet szül, mi a szabadság ellentéte. A ki szerződésre lép, lemond szabadságának egy részéről; más személy irányában ígérettel köti magát, hogy bizonyos dolgot meg- vagy nem fog megtenni; s ezen ígéretet nemcsak a jog tartja kötelezőnek, hanem kényszeríteni fogja öt a teljesítésre a társadalom is hatalmának egész nyomatékával és ellenállhatatlanságával. Egy újabb tekintélyes munka ezt igy fejezi ki: A törvényesen képesített személy, az általános jog határai között, szabadon cselekedhetik és^rendelkezhetik. A szerződési kötelezettség abban áll, hogy a fél Önkénytes cselekmény utján e rendelkezési hatalom bizonyos részét a másik fél intézkedésének veti