Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 6. szám - A büntető eljárási javaslat és az esküdtszéki intézmény

400 GYARMATHY SÁMUEL gyakorlása, szervei functióinak ezen elválasztása szabályozva nincs maradandó törvények által, sem a jogaiban sértett egyén, sem a vádlott jogos érdekei teljesen biztosítva nem lehetnek. Részben e hiány oka a judicatura egysége hiányának is. A bűntett elkövetése által sértett károsnak, valamint más oldalon a vádlottnak érdekében meghatározva kell lenni azon határoknak, melyek között egyéni jogaik érvényesítését a vád és védelemre vonatkozólag szabadon fejthessék ki az eljárásnak nemcsak itélethozatali, hanem előkészítő stádiumában is, mert az egyéni jogok érvényesithetése nem tétethetik függővé sem a vád, sem az itélö hatalom közegeinek önkényétől. Azon bajok, a melyek miatt jelenlegi eljárási gyakorlatunk tarthatatlan, legnagyobb részben az eljárás előkészítő stádiumára esnek. Biróságaink jól ismerik azon nehézségeket, a melyekkel e miatt a bizonyítékok értékének mérlegelésénél küzdeniök kell akar a bűnösség megállapithatása, akár a vádlott ártatlanságának felderithetése érdekében. De ezen bajokat az esküdtszéki intézmény rendszere el nem háríthatja. Az esküdtszéki biráskodás mellett is épen ugy fenmarad az előkészítő eljárás szükségessége, mint a nélkül. Csak az eljárás ezen részének törvénynyel szabályozása szüntetheti meg e bajokat. Valameddig az eljárás ezen része világoson szabályozva nincs, az ennek hiányával egybekötött bajok sem lesznek elenyésztethetök sem az esküdtszéki, sem az állandó bírósági rendszerrel. Ha pedig jó rendőrségi és vizsgáló birói rendszer van, a tapasztalat ott is, a hol esküdtszéki biráskodás van, azt tanúsítja, hogy az állandó bíróságok több garantiát nyújtanak nemcsak a megsértett jogrend megóvásának, hanem a vádlott ártatlansága kiderítésének tekintetében. Az alkotmány keretébe a felelősséget teljesen átfoglaló függetlenséggel behelyezett biróságaink teljes biztosítékot nyújthatnak nálunk arra, hogy a társadalmi és egyéni jog érdekei egyenlőn megvédve legyenek A közvetlenség és nyilvánosság, a vád és itélö hatalom functiójának különválasztása, a mikre eljárási rendszerünk javaslata fektetve van, bizonyosabbá teendi a vádlottnak sorsát gyakorlati tapasztalatokra és nem csupán a pillanatnyi benyomásokra támaszkodó biróságaink mellett. Igazságszolgáltatási szempontok nem kényszerítenek tehát egy kétes kísérletre oly intézménynyel, a mely ha legkevesebbet mondunk róla, többet nem biztosit, mint a mennyit nélküle is biztosan elérhetünk; azon kivül a nemzet közérzülete sem követeli s ha magyar szempontból tekintjük, ezzel teljes ellentétben állana. Különösen az erdélyi részekben máig sem enyésztek el a külön nemzetiségek fenn állásának reminiscentiáiból fenmaradott aspiratiók, melyek sem a magyar államisághoz tartozásban keresik megvalósulá-