Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 6. szám - A büntető eljárási javaslat és az esküdtszéki intézmény

A BÜNTETŐ ELJÁRÁSI JAVASLAT ÉS AZ ESKÜDTSZÉKI INTÉZMÉNY 401 sukat, s ugyanazért abba a polgári benső érzület és öntudat ragaszkodásával beolvadni még nem tudtak. Ezen aspiratiók egyetlen egy kínálkozó alkalommal sem mulasztották el, ha nem is egyenes, de kerülő utakon a territoriális elkülönítés iránti hajlamaikat érvényesíteni. A nemzetiségi elkülönülés érzületének terjesztésére való törekvés felüti fejét minden perczben, mihelyt a külviszonyokban olyan alakulásokat sejthetnek rejleni, melyek szétvonó vágyaiknak csak legtávolabbi reménvét is kelthetik fel. Hátha még az állam benső intézményeinek rendszerében nyujtatik táp ezen aspiratiók ápolására ? Hogy mennyire kizárják Magyarország nemzetiségi viszonyai az esküdtszéki intézménynek a közönséges büntettek feletti bíráskodásra kiterjesztését eléggé meggyózöleg kifejti, magának az intézménynek természetéből kifolyólag, az új büntető eljárási javaslat készítőjének megtámadhatatlan indokolása, az esküdtszék mellőzésére vonatkozólag. Nálunk a politikai vonatkozások, melyeket az esküdtszéki intézménynek hívei másutt annyira hangsúlyoznak, nem követelik, ellenkezőleg vissza utasítjuk annak igazságszolgáltatási rendszerünkbe ültetését. Nemzetünk, mely a korszellem tisztult eszméinek elfogadására minden viszonyok között alkalmasnak tanúsította magát, azt hisszük, most is megtalálja az utat arra, hogy fennálló rendszerének egy új és idegen rendszer beültetésével felforgatása nélkül, a megalkotandó büntető eljárási törvénynyel, a közvetlenségnek meghamisitatlan alkalmazása és a vádelv minden kívánalmait kielégítő feltételeknek megállapítása által, biztosítsa a büntető igazságszolgáltatásnak nemzetet megnyugtató, a társadalmi és egyéni szabadság feltételeit megvalósító rendszerét. Törvényhozóink bölcsessége, meg vagyunk győződve, nem az esküdtszék szükséges vagy mellőzhető voltának kérdésével fogja megkezdeni a büntető eljárás reformjának megfontolását, hanem megvizsgálásával a javaslatnak, mely a jövőre követendő eljárást a tudomány és gyakorlati tapasztalatok előre haladott színvonalán, a nemzet szükségeinek megfelelöleg szabályozza. Ezen megyöződésben bocsátottuk előre azon nézetünket, hogy az esküdtszéki intézmény alkalmazásának vagy mellöztetésének kérdése csak akkor kerülhet elő, ha megállapodásra jutottunk előbb azon elvekre nézve, a melyekre eljárásunk rendszerét alapítani akarjuk. Mi egyszerűen csak rá akartunk mutatni azon tapasztalati adatokra, a melyek épen nem azon kecsegtető színekben tüntetik fel a sokak által annyira magasztalt intézményt. Mi csak megfontolására utaltunk annak,hogy mennyire tekintik az esküdtszéki intézményt azon államokban, melyekben meghonosittatottT