Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 6. szám - A büntető eljárási javaslat és az esküdtszéki intézmény

394 GYARMATHY SÁMUEL Francziaország a mult század végén, a nagy forradalom alkotásaival vezette be az esküdtszéki intézményt. Mi kényszeritette rá? Mi okok folytak be az addig ismeretlen intézmény elfogadására? Egyszerűen felvilágosítják azon nyilatkozatok, melyek 1789-ben az e kérdés feletti tanácskozásokban kifejezésre jutottak. Bergasse, a nemzetgyűlés őadója, még nem beszélt a nép souverainitásáról; csak azt emelte ki, hogy a bíróságoknak jelenleg fennálló szervezete semmi bizalmat nem kelthet a vádlottban; csak akkor állhat az elő, ha a vádlottnak befolyás nyujtatik azon birák kijelölésénél, a kik felette Ítélni fognak. — Duport már tovább ment: a nép fönségére hivatkozott, kiemelvén, hogy minden hatalom a népnél van, meg kell hogy tartsa abból magánál mindazt, a minek gyakorlására képességgel bir ; már pedig a tényállás valódiságának megítélésére az egyszerű értelem is elég. A jogtudós birák állandó collegiumai ellentétbe helyezik magokat a társadalom polgárainak közérzületével, mig a nép kebeléből felhívott egyesek elfogulatlansággal jelenhetnek meg. Deferm o n t arra utalt, hogy az esküdtszéki intézmén)' van egyedül arra hivatva, hogy korlátokat szabjon azon hatalomnak, melyre a jogtudós birák elkülönült testületei elragadtatják magokat. — Jesse és Robespierre mint megbecsülhetetlen kincset követelték, mely nélkül üres szónak tartják a szabadságot; s legyen bármi szép és dicső a franczia nemzet alkotmánya, esküdtszéki intézmény nélkül szabadoknak sohasem tekinthetnék magukat. A történelem indokolja is azon lelkesültséget, a melylyel ezen intézményt a nemzetgyűlés fogadta. A bírói tiszt örökösödés utján szálhatott az utódokra, pénzért volt vásárolható nagy részben, s ezen állapot megbízhatatlanokká tette azon birói testületeket, melyek az 1670. évi drákóilag szigorú törvényeket a legvadabb kegyetlenséggel foganatosították az egyéni jog és szabadság eltiprásával. A nagy forradalom óriási vívmányai mulhatlanul követelték, hogy ez átkos hatalom zsarnokságát is megtörjék. Az esküdtszéki intézmény, mint a melyet a szabad Angliában az egyéni jog és szabadság legerősebb biztositékának tekintettek, a legalkalmasabbnak tűnt fel ama czél elérhetésére. — Duportnak és másoknak azon megnyugtató biztatására, hogy az esküdtek csak a felett fognak ítélni, a minek felismerésére az egyszerű értelem, a mint utóbb I. Napóleon császár kifejezte magát: „az embernek a hatodik érzéke", is» elég, — a képzett bíró ítélni fog a felett, a mi különös tanulmányt és ismereteket követel: a nemzetgyűlés elhatározta a jury beültetését. Francziaországban ezen intézmény megkísérlése csaknem egészen a helyzet és az igazságszolgáltatás elrémítő állapo-