Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 5. szám - Anglia. A Howard Association

KÜLFÖLDI JOGÉLET 377 Számos műszaki munkákon kivül a következő államtudományi és bölcsészeti müveket irta: Les ouvricrs curopécns (1855), mely a Les ouvriers des deux mondes (6 köt. 1877—1879.) czímü dolgozatnak középpontja lettj La réforme sociale en Francé (1864. 2. kiad. 1866); da qucs tion sociale et l'assemblée (1S74.); La méthode experimentale et la loi divine (1S75.); La constitution de l'Angleterre (2 kot. 1875.); La réforme cn Europe et le salut de la Francé (1876). SZEMLE. Budapest, május hó l-jén 1882. Irodalmi szemle. (cs.) Közjogi irodalmunkat egy érdemes munkával gazdagította Dr. Kiss István egri jogtanár *). Az olyan terméket, minő az előttünk fekvő munka, a közönség nem szokta oly mohón fogadni, mint a napi kérdésekkel foglalkozó, vagy valamely új törvény avagy intézménynek magyarázatát tárgyaló dolgozatot; ilyen munka évtizedes használatra van rendelve, értéke nem alkalmi, nem is időhöz kötött. Ezen oknál fogva nem látjuk elkésettnek, hogy róla megemlékezzünk, ámbár megjelenése óta több mint egy év folyt le. A tárgyak egymásutánját illetőleg, szerző következő sorrendet tart: Elkezdi az államjog forrásainak, segédtanai s irodalmának ismertetésével (I-sö rész), mit az alkotmány történeti kifejlődésének vázlata követ (Il-ik rész); ezután az uralkodási és a kormányforma, az alaptörvények s az alkotmány biztosítékai (Ill-ik rész), a terület s az alkatrészek államjogi kapcsolata (IV-ik rész), a magyar állam törvényes függetlensége s alkotmányos Önállása, valamint Austriához való viszonya (V-ik rész), az állampolgárok közjogi viszonyai vagyis egyéni és testületi jogaik s kötelességeik (Vl-ik rész), a törvényhozó hatalom (Vll-ik rész), a kormányzati vagy végrehajtó hatalom (VlII-ik rész), a birói hatalom (IX-ik rész), a királyi hatalom (X-ik rész), a katonai hatalom, illetőleg a véderő (Xl-ik rész), végre a társországok különös alkotmányjoga (XII. rész) tárgyaltainak. A királyi és a katonai hatalomnak, mint a többi három hatalomtól különálló hatalmaknak fogalmi megkülönböztetése ismeretes az újabb politikai irodalomban; szerző első volt, ki ezen fogalmi megkülönböztetéseket a magyar közjog tárgyalási rendszerébe beékelni kivánta. Meg kell azonban vallanunk, hogy a követett egymásutánt és beosztást nem egy tekintetben kifogás alá vehetőnek tartjuk. így a királyi hatalomnak, ha már önállóan tárgyaltatik, inkább az V-ik rész után kellett volna következni, mert — tekintve a magyar állam monarchicus formáját — talán még sem helyes tárgyalási sorrend, ha előbb (a VI. részben) az állampolgárok jogai tárgyaltatnak, mig az államfő helyzete s jogai csak a mű vége felé (a X. részben) kerülnek fejtegetés alá. így továbbá *) Magyar közjog (Magyar államjog). Eger (érseki lyceumi nyomda) 1880.