Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 5. szám - Anglia. A Howard Association

376 KÜLFÖLDI JOGÉLET a 1 k a 1 m a z t at i k ; de a jelenlegi brit jog és hatóságok tényleg sem a törvénykezés sem a büntetés utján nem törnek e különös czél felé. Az ebbeli eszközök a közönségnak újak, a hatóságoknak pedig némi alkal. matlanságot okoznának és az észjárás hozzátörődését tennék szükségessé. Azért nem fogadtatnak el, s még hosszú évek küzdelmeibe fog kerülni, mig érvényesülnek. Francziaország. Módosítás az államtanács szervezetében. Az 1881. deczember 26-án kelt törvény a következő változtatásokat teszi az államtanács berendezében. I. Azon törvénytervezetek és javaslatok, melyek a kamarák vagy a kormány részéről az államtanácshoz utasíttatnak, valamint az egyes ministeriumokhoz tartozó közigazgatási ügyek számára, a következő négy osztály állíttatik fel: 1. Törvényhozási, igazságügyi és külügyi osztály; 9. belügyi, közoktatási, vallási és művészeti osztály; 3. pénzügyi, posta és táviró, hadügyi és tengerészeti osztály; 4. közmunka, mezőgazdasági, kereskedelmi és gyarmat-osztály. Bertauld t- A franczia semmitöszék főügyésze, Bertauld Károly Alfréd, ápril hó 8-án elhunyt. Született 1812. június 9-én Versonban, s a caeni főiskolán végezte jogi tanulmányait, hol a tudori fok elnyerése után mint segédtanár, majd, 1853 óta, mint a polgári eljárás és a büntetőjog rendes tanára működött. Egyidejűleg a caeni ügyvédi testületbe is felvétette magát, melynek két izben elnöke volt. Az 1871-iki választások alkalmával hazai kerületének képviselője lett s a balközéphez csatlakozott. Részt vett az Assemblée Nationale legfontosabb vitáiban, s különösen az államtanács, az Internationale, a sajtó fölött folyt tárgyalásokban szerepelt. A kamara utóbb örökas senatorrá választotta. E minőségében is élénken közreműködött a legfontosabb rendszabályok alkotásánál s különösen a congregatiók elleni intézkedések védelmezése által tünt ki. Bertauld 1876-ban lett semmitőszéki főügyész. Hosszú tanári pályáján számos jogi munkát irt: Etudes sur le droit de punir (1850 ); De l'hypothéque légale des femmes mariées sur les conquets de la communauté (1852.); De la subrogations de l'hypothéque des femmes mariées (1853.) ; Cours de code pénal (1853. 4. kiad. 1873.) ; Questions et exceptions préjudicielles en matiére criminelle (1856.); Loi abolitive de la mort civile (1857.); Introduction á l'histoire des sources du droit francais (1860.); Des substitutions et des vraies causes de leur prohibition (1861.); Philosophie politique de l'histoire de Francé (1861.); La liberté civile (1864.); L'ordre social et l'ordre morál (1873). Le Play t- April 5-én Francziaország legérdekesebb publicistáinak egyike lépett ki az élők sorából. Az 1806 ápril 11-én Honfieurben született Le Play Péter Vilmos Frigyes az Ecole polytechnique növendéke lett, s hamar az első osztályi főmérnökségre vitte ; 1830. óta irodalmilag is tevékeny voit s a bányaiskolán tanár lett. Vezérszerepet játszott az 1855. és 1867-iki világkiállításokon és a császárság utolsó éveiben senatornak neveztetett ki.