Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 4. szám - Francziaország. A magistratura reformjához

KÜLFÖLDI JOGÉLET 293 átlag 4 markot meg nem haladott. 3. A szövetkezet minden tagja köteles a számadási félév végétől számított négy hét alatt az elöljáróságnak (osztályelnökségnek) kimutatást terjeszteni elö az ezen időtartam alatt üzletében alkalmazva volt biztosított személyekről, ezek béréről és fizetéséről úgyszintén a szövetkezeti járulékok kivetésénél a II. 2. szerint szánfitásba jövő Összegekről szóló számvetést. Ha valamely szövetkezeti tag e kötelezettségének meg nem felel, a számításba jutó bérek és fizetések összegét az elöljáróság (osztályelnökség) véglegesen állapítja meg. 4. A szövetkezet valamennyi tagjainak üzleteiben keresett és számításba kerülő bérek és fizetések alapján a szükséglet fedezésére megkívántatott járulék minden mark után pfennigekben állapittatik meg a szövetkezeti elnökség által. Jegyzet. A járulékok utján beszerzendő „félévi szükséglet" kivetésénél két rendszer vehető tekintetbe. A szükséglet vagy azon összegre szőrittatik, melyet a szövetkezet, a lefolyt félévben lejárt és a postahatóság által kifizetett kártérítési Összegek fejében teljesíteni tartozik, vagy pedig azon összeg szerint állapittatik meg, mely arra szükséges, hogy a lefolyt félév alatt keletkezett kártalanítási követelésekre teljes fedezet vagyis oly összeg szereztessék be, hogy a szövetkezet az egyszeri és muló teljesítések mellett a kártalanítási igények alapján teljesítendő folytonos jutalékokat megszűntökig fizethesse. A két rendszerközelebbröl ismertettetik. — XII. A szövetkezeteknek a tagok iránti különös jogosítványokkal foglalkozik. — XIII. A balesetek bejelentése, megvizsgálása, a rendörségnek a kártérítésre vonatkozó tények kiderítésénél való részvétele, az üzlettulajdonosnak felelőssége baleseteknél, ha vétkes gondatlanság terheli, olykép rendeztetnek, mint a Reichstag által letárgyalt javaslatban. Francziaország. A magistratura reformjához. Humbert igazságügyi minister az alant következő törvényjavaslatot terjesztette a képviselőház elé. Érdekes össze hasonlítást tehet az olvasó a kormány terve és a visszalépett ministerium volt államtitkára által bemutatott javaslat között, melyet utolsó füzetünk ben (209. 1.) ismertettünk. Helyesen jegyzi meg egy kiváló franczia lap, hogy ha Martin-Feuillé ur javaslatában erösebb a logika, Humbert terve mellett a kivihetöség szempontja harczol. A kormányjavaslat igy szól: I. czím. A f e 11 ö r v é n y s z é k e k rö 1. 1. A feltörvényszékek ugy polgári mint büntető ügyekben, az elnököt beleszámítva, Ötös tanácsban ítélnek. — 2. A feltörvényszékek tagjai: 1) Legalább annyi bíró, ide számítva az elnököket is, a mennyi a tanácsok alakítására szükséges, s ezeken kívül tanácsonként két tanácsos (conseiller); 2) annyi tanácsos, a hány départementja van a feltörvényszéknek. A feltörvényszékeknél ezen kívül egy első elnök is alkalmaztatik. -- 3. Az egyes feltörvényszékeknél az ügyek jó és gyors ellátására szükséges tanácsok, valamint a feltörvényszékek melletti föügvészségek személyzetének számát kormányrendelet fogja megállapítani. —4. A feltörvényszékek két osztályba soroztainak: Az első osztály csak a párisi feltörvényszéket foglalja magában ; a második