Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 4. szám - Németország. Munkások biztosítása

KÜLFÖLDI JOGÉLET a betegség elleni biztosítás alapján teljesítendő, s mely biztosításhoz a munkaadó a biztosításra kötelezett munkásokért 3373 százalékkal köteles járulni; 2. a kártalanítás kiszámításánál alapul a munkakaresménynek csak azon része vétetik, mely évenként 1200 markot vagyis munkanaponként 4 markot meg nem halad. Ellenben a biztosítottaktól a baleset elleni biztosításhoz járulék egyáltalában nem szedetik. - IV. A k á r t é r it é s t a szövetségek közegei állapítják meg. A kártérítésre jogosított a megállapítás ellen panaszszal élhet az állami felügyelő hatóságnál. Az utóbbinak határozata ellen mindkét fél a rendes perutat használhatja. — V. A kártérítés fizetése a szövetkezet utalványára a postahatóság által történik (azon államok, melyek a birodalmi postakormányzat alá nem tartoznak, akár postai akár más államhatóságot választhatnak). Minden szövetkezet félévenként kimutatást kap azon összegekről, melyeket a postahatóság a a szövetkezet utalványára kifizetett, s ezeknek két harmadát a postahatóságnak megtéríteni tartozik. Az utolsó harmadot a birodalom téríti meg— VI. A szövetkezetek alakítása a birodalmi tanács által, a balesetek statistikája alapján, iparágak és üzleti nemek szerint készítendő, egyenlő veszélyü üzleti osztályozás fonalán történik a következő alapelvek szerint: 1. Rendszerint minden üzleti osztály számára szövetkezet alakul, mely a magasabb közigazgatási hatóság területére terjed ki. 2. Ha a kerületben létező egyosztályú üzletekben nincs annyi munkás alkalmazva, a mennyi a szövetkezet fennállása (Leistungsfáhigkeit) szempontjából szükséges, akkor a baleseti veszély szerint egymáshoz legközelebb álló osztályokból annyi fog egy szövetkezetté egyesittetni, a mennyi ennek életképességéhez szükséges. 3. Az országos kormány elhatározhatja, hogy a szövetkezetek a magasabb közigazgatási hatóság területén kívüli kerületek számára alakitandók. Oly helyi kerületek, melyek különböző szövetségi államokhoz tartoznak az országos kormányok egyetértő határozatával a szövetségalakítás alapját képező közös kerületté egyesithetök. 4. Oly üzleti osztályok számára, melyekre nézve a tömeges balesetek veszedelme forog fenn, vagy melyek nagy baleset-veszély mellett oly kis számú üzletekből állanak, hogy a magasabb közigazgatási hatóság területén a szövetségalakítás nem lehetséges, a birodalmi tanács az alakítandó szövetkezetek kerületeit az országos határokra való tekintet nélkül állapithatja meg. — VII. A szövetkezetek első alakítását tárgyazza. —VIII. A szövetkezetek igazgatása. A szövetkezetet a közgyűlés képviseli, mely elöljáróságot választ a folyó ügyek ellátására s osztályelnökségeket is állithat fel. A kártérítési igényeket külön bizottság vizsgálja meg, mely fele részben a közgyűlésből, fele részben a biztosítottak küldöttségének gyűléséből választatik. — IX. A fennálló szövetkezetek szervezetében teendő változtatásokat tárgyaza. — X. A tagságról szól. — XI. Biztosítási járulékok. 1. A kártérítés teljesítésére (1. V.) valamint az igazgatásra szükséges költségeket a szövetkezet tagsági díjak utján szerzi be. 2. A járulékok félévenként a lefolyt számadási félév szükségleteinek alapul vételével vettetnek ki a tagokra, azon bér vagy fizetés alapján, melyet a biztosítottak húznak. A bér vagy fizetés csak annyiban vétetik számításba, a mennyiben a tagsági időszak (Beitragsperiode) alatt munkanaponként