Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 4. szám - A jogos védelem. Adalék a magyar büntető törvénykönyv 79-ik §-ához. Első közlemény

£58 BATTI.AY IMRE stb. -•') — Licuit utique ipsi Decano (si praedictus Balluvius cum bonis suis mundanis injuriosc spoliare, vei ea violenter occupare praesumpserit, ut superius est expressum) contra illius v i Ö 1 e n t i a m injuriamque se tueri24). — Si perfodiens inventus fuerit fur, et percussus mortuus fuerit, non est illi homicidium imputandum. Si autem oriatur sol super eum, reus erit. Intelligitur ergo, non pertinere ad eum homicidium, si fur nocturnus occidatur, si autem diurnus fuerit, ad homicidium pertinere. Hoc est enim quod ait: si oriatur sol super eum etc, quia poterat discernere, quod ad furandum.non ad occidendum v enisset; et ideo non debet occidi25). Jogos ve'delemnek volt helye az ellen, a ki a vagyonjogi javakat jogtalanul elragadni, erőszakosan elfoglalni akarta. Az éjjeli tolvajt csak azon okból volt szabad megölni, mert a sötétben nem ismerhető fel, hogy lopni akar-e vagy ölni. A nappali tolvaj megölhető volt, ha a megtámadottnak nemcsak vagyonát, hanem személyét is veszélyeztette, vagyis, ha magát fegyverrel védelmezte: „jam enim plus est, quam fur"-11). S tüntetés alá esett azon egyházi személy, a ki mulandó dolgok oltalmára megölte a megtámadót. Verum quoniam expediebat potius post tunicam relinquere pallium, et rerum sustinere jacturam, quam pro conservandis vilibus rebus et transitoriis tam. acriter in illos exardescere, abstineat iste humiliter ab altaris ministerio, et uterque peccatum suum studeat expiare. A c) alatti glossa ezen helyhez megjegyezte: „Ex hoc §. colligitur aperte, non licere Clericis occidere latrones pro rebus conservandis". Az látszik tehát kiderülni, hogy egyházi személynek csupán vagyonjogi javak oltalmára a megtámadót megölni nem volt szabad. A laicus azonban megölhette öt szabadon, ha el nem foghatta; ha pedig elfoghatta volna s inkább megölte, excessus miatt enyhe büntetést állott. Interfecisti furemaut latronem, ubi comprehendi poterat absque occisione stb.27) Nem hagyható mindazáltal figyelmen kivül azon értelmezés, melyben a kánonjog e részben való intézkedése nálunk részesült. Kitonich arról ily tanúságot tesz: Prima Defensa est Rei, qua permittitur unicuique Aggressorem rerum suarum non solum impune 25) c. 2. X. cit. -4) c. 6. in Vl-to cit. 2B) c. 3. X. de homicid. (V, 12.) — Az egyház jogának a világi törvényekre gyakorolt egyenes befolyását hiven mutatja Nagy Alfréd angol-szász király törvényeinek 25-ik fejezete : Si fur doraum alicujus noctu effringat, et ibi occidatur, ille qui eum occidit, non sit homicidii reus; si deinde post ortum solis hoc fecerit, sit homicidii reus, et tunc ipse moriatur. (Migne, id. m. 138. k. 450. 1.) 26) c. 3. X. de homicid. (V, 12.) 27) c. 2. X. cit.