Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 4. szám - A jogos védelem. Adalék a magyar büntető törvénykönyv 79-ik §-ához. Első közlemény

256 BATTLAY IMRE miatt kiróttnál, de sokkal enyhébb a gondatlanságból elkövetett emberölésre megállapított büntetésnél is. Poenitentiale Egberti lib. II. c. I. Si laicus aliquem invitus occiderit, jejunet t r e s annos.10) Halitgart és Egbert Poenitentialéiböl, valamint a Corrector Burchardiból idézett részekben olvasható „parentes suos aut familiam suam", „domini sui" szavak arról tesznek bizonyságot, hogy a jogtalanul megtámadott embernek jogos védelem okadatolta sérelmes cselekménynyel is segítséget nyújthatott az, a ki a megtámadotthoz rokonsági vagy szolgálati viszonyban állott. Azon feltevésnek azonban, hogy a segítségnyújtás kizárólag csak azoknak volt volna megengedve, a kik a megtámadotthoz az emiitett viszonyban állottak, ellenmond a Theodor Poenitentialéjában olvasható azon általános kifejezés is „certando pro justitia"; de egészen tarthatatlanná teszi azt ama tény, hogy az egyház, hirdetett tanainak megfelelöleg, a segitség-nyujtást minden ember kötelességévé tette. A Corp us Juris Canonicia Poenitentialék intézkedéseit határozottabban formulázta és több helyen kikerekítette. Sarktétele ez: Jus natural e estcommune omnium nationum, eo quod ubique instinctu, non constitutione aliqua habetur, ut . . . violentiae per vimrepulsio. Nam hoc, aut si quid huic simile est, nunquam injustum, sed naturale aequumque habetur n). Továbbá :Vim vi repellere omnes leges, omniaque jura p e r m i 11 u n t12). Fortitudo, quae vei in bello tuetur a barbaris pátriám, vei domi defendit, infírmos, vei a latron i b u s socios, plena justitiae est I3). Ezen helyek kétségtelenné teszik, hogy a jogos védelem közben véghezvitt cselekményt a kánonjog is jogszerűnek tekintette. Kivált ha a további intézkedéseket sem hagyjuk figyelmen kivül : Si furiosus aut infans, seu dormiens hominem mutilet, vei occidat, nullám ex hanc irregularitatem incurrit. Et idem de illo censemus, qui mortem aliter vitare non valens, suum occidit vei mutilat invasorem 14). E szerint illegularis sem lett az, a ki jogos védelem közben embert ölt. A kánontörvénytár azzal, hogy a Corrector Burchardi 5-ik fejezetéből idézett részt némi stylaris igazítással változtatás néllö) xMigne, id m. 89. k. 415. 1. — E dg ar angol király VIII. canonja : Si laicus invitus aliquem occidat, jejunet tres annos (Migne, id. m. 138. k. 506. 1.). n) Grat. Decr. dist. 1. can. 7. 12) c. 3. X. de sent. cxcom. (V. 39). 13) c. o. caus 23. qu. 3. 14) c. un. Clem. de homicid. (V, 4).