Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 4. szám - A jogos védelem. Adalék a magyar büntető törvénykönyv 79-ik §-ához. Első közlemény

A JOGOS VÉDELEM 255 hogy a jogos védelem közben elkövetett emberöle'st is szükségkép jogszerűnek kellett tartaniok. Az idézett helyeken előforduló „pro justitia", „insurgentem" szavakba annak kifejezése van foglalva, hogy a Poenitentiálék a jogos védelemnél jogtalan támadást tételeztek fel. A jogos védelemmel oltalmazható jogi javak köre tekintetében a VlII-ik század második felében közzétett Poenitentiale Egberti (lib. I. pars I) XXIV. fejezetében olvassuk: Si quis alterum in pugna publica occiderit, vei ex necessitate, cum domini sui mérce m eriperet, jejunet quadraginta dies *'). A „se defen­dendo" szavakkal jelzett jelentékenyebb jogi javakon kivül tehát a vagyonjogi javak is a jogos védelem tárgyai közé sorakoztak. Erre vonatkozólag figyelmet érdemel még a Poenitentiale Theo­d o ri c. XLII : De furibus et latronibus piacet, ut, si in ipsa praeda occiduntur, pro eis minimé orandum sit G). A XI. század első feléről keltezhető Corrector B u r­chardi ekként rendelkezett: C. V. Interfecisti furem aut latronem, ubi comprehendi poterat absque occi­s i o n e , et tamen interfecisti ? quia ad imaginem Dei creatus, et in nomine ejus baptizatus, et sanguine ejus redemptus est, XL dies non intres in Ecclesiam, lanea véste indutus, ab escis et potibus, qui interdicti sunt, et a toro, a gladio et ab equitatu illos supradic­tos dies te abstineas. In tertia autem feria, et in quinta, et in sab­bato aliquo genere leguminum, vei oleribus, et pomis vei parvis pisciculis cum mediocri cerevisia utere, et temperate. Si autem sine odii meditatione te tuaque liberando diaboli membrum interfecisti, secundum indulgentiam dico, propter imaginem Dei, si aliquid jejunare volueris, bonum est tibi7J. Azonos intézkedést tettek a Poenitentiale C i v i t a t e n s e s) és a Poe­nitentiale Mediolanense'J) is. A tolvaj ellen szabjad volt jogos védelmet gyakorolni a lopás tényleges befejezte után is mind­addig, mig a tolvaj magát a birtokos hatásköréből ki nem vonta, A védelem közben sérthető jogi javak tekintetében tehát nem volt korlát felállítva. A tolvajt szabad volt megölni; de csak azon fel­tétel alatt, ha az szükséges volt. Mihelyt ölés nélkül történhetett a védelem, ha a megtámadott a tolvajt elfoghatta, s mégis megölte, akkor túllépte a jogos védelem határait és 40 napig tartó büntetés alá esett, mely szigorúbb volt a háborúban véghezvitt emberölés 5j Migne, id. m. 89. k. 407. 1. (i) Migne, id. m. 99. k. 948. 1. 7) Migne, id. m. 140. k. 955. I. sj Levita, id. m. 56. 1. 9) Acta Ecclesiae Mediolanensis, 1599-iki kiadás, 529. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents