Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)
1882/17 / 4. szám - A jogos védelem. Adalék a magyar büntető törvénykönyv 79-ik §-ához. Első közlemény
2Í-1 BATTLAY IMRE az a jogellenes szándék megvalósulásának elhárítása vagy akadályozása. *-;) Nézetünk helyességébe vetett bizalmunkat megszilárdítja B u r i - nak e tárgyról irt jeles értekeze'se is, melyben azt nyilatkoztatja ki,7) hogy a beszámításra nem ke'pes ember ellen gyakorolható jogos védelem nem teljes körű8), vagyis a tágas jogosítványok ellene nem érvényesíthetők azon okból, mert támadásában a jogsértő akarat hiányzik. — írja azután, hogy ha az injuria csak testi sértéssel akadályozható meg, akkor ettől azon okból kell elállani, ,mert a testi sértés aránytalanságban állana a támadó vétkességével. — írja továbbá, hogy a jogos védelem a végszükség körébe esik, csakhogy a támadás bűnössége miatt relatíve nagyobb jogosítványokat nyújt, mint emez. Az idézett helyek félre nem ismerhetöleg elárulják, hogy Buri a beszámításra nem képes ember támadása ellen csak a végszükség állapotában gyakorolható korlátoltabb jo6ositványokat tartja megadhatóknak ; ezt azonban mégis jogos védelemnek nevezi. Nem érzékcsalódás talán, ha ugy látom, hogy Buri tulajdonképen egy hajóban evez velünk. Kár, hogy elfoglalt, de tényleg hibásnak felismert álláspontjához, a jogos védelem elnevezéshez, mindemellett annyira ragaszkodik. A szóban levő helyek világosak; részletes taglalásukba bocsátkoznom fölösleges. Azt mindazáltal ki kell emelnem, hogy a jogos védelem nyújtotta jogosítványok teljesen elzárt körűek, ugy hogy önkényes kivételezésekkel semmi szin alatt sem szoríthatók meg. Ha a beszámításra nem képes ember támadása ellen a jogos védelem megadandó, akkor meg kell engedni, hogy a megtámadott égvén a jogos védelem szolgáltatta hatalmas jogosítványokat levonás nélkül érvényesíthesse ; ha pedig ez a jogrenddel nyilvánvalólag össze nem egyeztethető, akkor be kell vallani nyíltan, hogy jogos védelemnek nincs helye. Azon kérdés elöl, hogy a jogos védelemmel a hivatalnokok szabálytalan eljárásában gyökerező jogtalan támadás ellen is szabad-e élni, nem akarok a gyakorlati élet által mibe sem vett amaz elméleti expedienssel kitérni, hogy a hivatalnok nem tekinthető hivatalnoknak, mihelyt oly cselekményt visz véghez, mely ellen jogos védelemnek van helye, mert akkor megbízatásán mindenesetre túlment, s ennélfogva reá az általános elvek alkalmazandók. S nemcsak azért tartom ezen okadatolást ki nem elégitönek, s a meg,J Id. m. 178. 1. 16. jegyzet. 7) Id. m. 465, 466, 471. 11. s) Ily esetben a futást teszik kötelességgé Chauveau et Helíe, id. m. 4. k. 165. 1, Haus, id. m. 355. 1., Körösi Sándor, id. m. 1. ]L 98. lap.