Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 1. szám - A párbér (lecticale) a katholicus egyházjogban

A PÁRBÉR (l.ECTICALE) A KATH. EGYHÁZJOGBAN. 15 stoladíjjal adóznak az egyháznak; valamint egyáltalán mindazok, kik a párbér fizetése alul felmentve vannak.78) Ennyiben, és csakis ennyiben függ össze a párbér kérdése a ius patronatussal és a földesúri hatalommal. Téves azonban és sem a kánonjogi felfogásnak, sem a történelmi fejlődésnek meg nem felel a lelkészi szolgáltatások keletkezésének és dologi jellegének a dologi ius patronatusra való visszavezetése.79) A lelkészi szolgáltatások, tehát a párbér is, a mint már dióhéjba szorítva kimutattuk, a ius patronatustól teljesen önállólag az oblatiokból fejlődtek ki, és a katholikus egyházjogban attól teljesen független, önálló jogalappal birnak. E jogalapot képezi a híveket terhelő általános kötelezettség, a lelkész ellátásáról gondoskodni : „et dignus est laborarius mercede sua". Az egyház a szokásos oblatiok kötelezővé tételénél nem csak hogy nem támaszkodik a földesúri hatalomra, de egyenesen vissza utasítja azt és határozottan tiltakozik, hogy világiak, a földesurak, habár a patronatusi jog alapján is, az oblatiok ügyébe avatkozzanak, hogy a híveket oblatiora szorítván, abból maguknak részt követeljenek.80) Téves mindenek előtt a jegyzetben idézett emlékirat azon felfogása, hogy a lelkészi szolgáltatások, nevezetesen a párbér megállapítása, az egyházalapítás tényével, a dos kirendelésével függ össze; hogy a földesúr a dos kirendelése alkalmával kötelezte volna jobbágyait, és még hozzá, mint később állíttatik, csakis birtokos jobbágyait, a párbér fizetésére81). A patrónus - földesúri dósnak és a párbérnek a történelmi fejlődésben semmi köze egy78) Arch. Mosón. 1873. Hegyeshalom: Honoratiores pro omni functione sacra duplum dependere tenentur. Lásd még Arch. Jaurin. EÖttevény, Sövényháza stb. 79) Boncz Ferencz kozal. kir. ügyigazgató: Emlékirat a római kath. lelkészeknek a canonica visitation alapuló illetményei tárgyában. (Jogtudományi közlöny 1881. évf. 46. sz.): „Hazánkban a plébániák kegyurasága majdnem kivétel nélkül az illető földesuraságot, kiváltságolt városokban a városi közönséget illette, s igy a kegyuraság kezdettől fogva birtokhoz kötött dologbeli jogot képezett. Ezen minőségben a földes uraság az általa kegyuralt plébániát földekkel és egyéb javadalmakkal ellátni tartozott, s minthogy a régi időben a jobbágyi birtok is földesúri tulajdont képezett, a jobbágy csak haszonélvező lévén, bizonyos kötelezettségek teljesítése mellett : annálfogva a kegyúri kötelezettségek a jobbágyi birtokra is, mint a földesúri tulajdon egy részére kiterjesztettek: ezúton lett a kath. jobbágy kezén létezett úrbéri birtok, a plébániai javadalom irányában kötelezetté." 80) Thomassini III. 44. 1. Con. Braccarense c 6. (föntebb idézve). — 51. 1. Con. Turonense an. 1583: Ab huiusmodi oblationum perceptione laicos omnes excludentes, non obstante quacunque in contrarium consvetudine, quae potius corruptela censenda est. — Ugyanott con.Aquense an. 1585. 81) Boncz Ferencz, Emlékirat (Jogtud. közlöny 46. sz.): „De hogy az ilyen szolgálmányok dologbeliek, tehát birtokon feküsznek, kitetszik