Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 2. szám - A rendőri letartóztatás joga és a polgári szabadság. Második közlemény

108 TAUFFER EMIL Ismereteimet s külföldön szerzett tapasztalatimat a magyar hazámtól nyert kiküldete'snek köszönöm. Csakis kötelességet teljesítek tehát, ha az ügy fejlöde'sének tollammal segélyére lehetek. Bissinger József győri polgár a legdíszesebb érez- vagy köszobornál becsesebb és maradandóbb emléket alapított nevének. Jóltevöje lett az utána következő nemzedékek sorának; kétszeresen jól és bölcsen cselekedett pedig akkor, midőn a hátrahagyott tökéből alapítandó humanitárius intézetek sorába egy javitóháznak, avagy mint azt a negyvenes években nevezték, dolgozó háznak, leendő szervezését is felvette. A testi betegségek és fogyatkozások gyógyitása vagy ápolására rendelt intézetek mindenesetre magasztos czélt követnek; de még magasztosabbnak és következményeiben áldásosabbnak nevezem azon intézetet, mely hivatva van az erkölcsi betegségben szenvedő ifjak százait — kik már-már elveszendök s a társadalom mételyeivé válandók voltak — az igazak útjára visszaterelni, a hazának s a városnak becsületes, hasznos polgáraivá nevelni. Nemcsak az intézet növendékeiben, de ezeknek utódaiban is bőven kamatozik a töke, mely a javitóházra fordittatik. Az új büntető törvény tárgyalása s különössn annak életbeléptetése óta, a törvényhatóságok némelyikének körében azon tévhit van elterjedve, hogy miután a büntető törvény 42. §-a javítóházak felállítását elrendeli, s ily czélra a kormány rendelkezésére a törvény 27-ik §-ában a szükséges pénzbeli jövedelmet is folyóvá teszi, hogy ily körülmények között a törvényhatóságok a javitóházak felállítása és fentartása iránti gondoktól és terhektől mentesítve vannak. Korántsem így áll a dolog. Azon gyermekeknek javitóházban való elhelyezéséről, kik a „büntettek és vétségekről" szóló törvény 42., 84. és 85. § ai, úgyszintén „a kihágásokról" szóló büntető törvény 19. §-a alapján elitéltettek, gondoskodik ugyan az állam, a mennyiben ezt idővel és lassankint anyagi ereje engedi : de azon gyermekek javításáról, kik az utóbb említett törvény 65. és 66. §-ainak fenyítő rendelkezése alá esnek, a törvényhatóság maga van hivatva gondoskodni. A törvényhatóságnak morális kötelessége azonban még ezen határon is túl terjed. Igyekezni fogok véleményemet igazolni s ezzel kapcsolatban mindjárt a győri viszonyokról is beszélni. A hozzám intézett programm átolvasása azon meggyőződést kelti bennem, hogy a tekintetes bizottság a felállitni czélzott javitóháznak — a „kihágásokról" szóló törvény után indulva — oly szük keretet szabott, mely a törvény szavainak megfelel ugyan, de melyet a gyakorlati tapasztalat mindennapi kívánalmai túlszárnyalnak.