Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)
1882/17 / 2. szám - A rendőri letartóztatás joga és a polgári szabadság. Második közlemény
JAVTTÓHÁZ GYŰRÖTT. 109 A tekintetes bizottság azt határozza, hogy a „javitóház* csakis a rendőrileg elitélt koldus és csavargó gyermekek befogadására szerveztessék. — Á Győr városi rendőrség főnöke kijelenti, hogy ilyen fiatal egyén évenkint, mindkét nemből, átlag 25 találkozik. Ezek egy évi letartóztatásra ítélhetők s igy a javítóintézet népessége csakis e számmal veendő tekintetbe. A belga királyságnak a szegények ügyére vonatkozó törvényhozása e tekintetben igen tanulságos, Mária Terézia idejében ott is hasonló szempontból indultak ki. De ne theoretisáljunk! Mihelyt Győr városa a rendőrileg elitélt s ma mintegy 25 — 3o egyénnel számba vehető gyermekek részére javitóházat állit fel, azonnal igen sok szegény özvegy avagy nyomorral küzdő szülő fog találkozni, kik gyermekeiknek a javítóintézetbe való felvételét kérendik. A tanács a felvételt megtagadja. Mi lesz ennek következése? Az, hogy a kik eddig, bár a legnagyobb ínséggel küzdve, gyermekeiket a koldulástól avagy csavargástól visszatartották, mert mégis féltették azon úttól, mely a végromlásra vezet, most a legközelebbi rendőr jelenlétében koldulásra fogják kényszeríteni. A mit kéréssel el nem érhettek, elérik majd ily úton. Mondom, hogy ezt a tapasztalat bebizonyította. De továbbá : a kihágásokról szóló törvény «egy évig terjedhető letartóztatásról" szól. Tegyük, hogy egy 10 éves satnya, csavargó gyermek egy évig fog ott tartatni. Ezen idő elteltével testi erő tekintetében még mindig oly gyenge, hogy senki sem akarja öt szolgálatba fogadni. A gyermek vagy szülője vagy gyámja szívesen beleegyeznék, hogy még 1 — 2 évig az intézetben tartassék. Az intézet statútumai azonban ezt meg nem engedik. A következés az lesz, hogy a gyermek ismét csavarogni s koldulni fog ; a néhány heti elhagyatottság a tanitások jó hatását megrontja, s végre az illető gyermek mégis a rendőri hatóság elébe kerül, hol most szokásos koldulásért fog elitéltetni. Tekintetbe veendő továbbá az is, hogy a város közönsége, szegény-gyámolitási törvényes kötelességénél fogva, az elhagyatott gyermekek neveléséről való gondoskodásra — bizonyos kor eléréséig — utalva van. Sokszor lesz tapasztalható, hogy ezen gyermekek szigorúbb nevelést igényelnek, mint a minőt az adhat nekik, kinek gondjaira bizva vannak. Mi által fog a város e kötelességnek a saját érdekében is a legczélszerübben megfelelni ? A javitóházban való neveléssel. Végül : mihelyt az intézet a feltételezett jó eredményeket felmutatja, csakhamar fognak szülök találkozni, kik a hatóság engedélyét kikérik, hogy a megállapított tartási díj mellett, vásott gyermekeiket ott elhelyezhessék. Az illető felügyelő bizottság