Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 1. szám - Az új perrend-novella

7 talmaz. Az előbbi §-ra tett észrevétellel e §-t szükséges hiánypótlónak tartjuk. A 13. § tiltja a sommás útra utasított pereknek rendes útra való áttétele't, holott a sommás eljárás lényegéből vetköztettetik ki, ha hosszadalmas tárgyalások, és sok időt igénybe vevő bizonyítási eljárás merülnek fel. Az eddigi törvényt azért helyesebbnek tartjuk. A 14. 15. § az illetőség elleni kifogásról szól. A sommás eljárásban megengedi ennek feltételes elhalasztását, a rendesben nem. Szerintünk vagy egyikben sem, vagy ha igen, akkor inkább az utóbbiban lehetne helye. Mire való tovább a rendes perbeli kifogáshoz a kereset becsatolása? A kereset a pertárban úgy is megvan. A 16. § az illetőségi kifogás kérdésében hozott határozat elleni jogorvoslatot, összhangban asemmitöszék eltörlésével, felfolyamodásnak nevezi ; egyebekben fentartja az eddigi törvényt. A 17. § a perek előadása utáni ügyvédi előterjesztésről szób Fentebb tüzetesen tárgyaltuk e kérdést. A 18. § ezen előterjesztésekhez való jog igénybe vétele körüli eljárást irja körül. A 19. § a póttárgyalásról rendelkezik. Szinte fennebb foglalkoztunk e tárgygyal. A 25. § alperes lakhelyének elhallgatása esetére az alkalmazandó bírságot 500 frtra emeli. Hiányt pótol e § abbeli intézkedése, hogy az eljárás megsemmisítése ezen esetben per utján eszközlendö. A 26. s köv. §§ bezárólag a 62-ik §-ig, a felebbviteli jogorvoslatokról szólnak. A 26. § szerint a felebbvitel nemei a felebbvitel (talán felebbezés ?) és felfolyamodás. A 26—33. §§-ban általános, az eddigiekkel lényegileg egyező szabályok foglaltatnak. A 34. § kimondja az ellenfél jogát a felebbezéshez való csatlakozásra, és megengedi a felebbezésre ellenindokok beadásátMindakét intézkedés az „audiatur et altéra pars" követelménye. A 35.-37. §§ a részbeni, egészbeni felebbezésröl, a pertársakrólszólnak, szabatosabban fejtve ki az ide vágó szabályokat az eddigi törvénynél. A 38. § azon eseteket említi, melyekben a felebbezés a végrehajtást fel nem függeszti. A bérleti s tartási ügyeknél ez a kivétel helyes. De a 200 frtos perekben miért lehessen csak extra domínium felebbezni ? Avagy souverainebb egy 200 frtra marasztaló ítélet, mint egy 201 frtra marasztaló ? A 39. § a felebhezés és felfolyamodás egymáshozi viszonyáról